Oldal kiválasztása

Bevezető szavak

A magyar nyelvtudomány történetének máig megkerülhetetlen alapműve a Czuczor–Fogarasi szótár. A Czuczor–Fogarasi-emlékkonferenciát szervezői a 19. század két kiemelkedő s a magyar nyelvtudományt meghatározó személyiségének, az általuk, az MTA támogatásával létrehozott talán eddigi legnagyobb „intézményes” munkának, A magyar nyelv szótárának (1–6., Pest, 1862–1874) szentelik.

Köztudott, hogy Czuczor Gergely (Andód, 1800. december 17.–Pest, 1866. szeptember 9.) és Fogarasi János (Felsőkásmárk, 1801. április 17.–Budapest, 1878. január 10.) életművét már keletkezésekor viták övezték. A magyar nyelv szótárának elvi alapjait és munkamódszerét (részben az ún. nyelvmetafizikai irányzatot, valamint a gyökelméletet) a később nyelvtudósok kevésbé tudományosnak, „naivnak” ítélték, s a magyar nyelvtudomány az elmúlt csaknem másfél évszázadban nem hasznosította az abban lefektetett gondolatokat. Nem nyelvészek sokszor, nyelvészek olykor fölvetették a CzF.-út tárgyilagos, kritikai felülvizsgálatát, s az abban lévő értékek újra fölfedezését. Ezért is kezdtek hozzá többen, több oldalról a CzF.-hagyomány feldolgozásának, a szótár teljes, illetve válogatott újrakiadásának. A Czakó Gábor által szervezett „Diófa-kör” harmadik éve gondolkodik a szótárról, a CzF.-útról. A Diófa-körben írók, természettudósok, zenészek és persze nyelvészek is az együttgondolkodás szándékával elmondják egymásnak, s most a nagyobb közönségnek is – értelemszerűen nem mindig azonos – véleményüket.

A más tudományágak és a nagyközönség számára is érdeklődést keltő, a magyar nyelvtudományban alaposan nem kutatott, meg nem vitatott kérdéseket most az emlékkonferencián kívánja előtárni a Diófa-kör, illetve a hozzá kapcsolódó értelmiségiek. Céljuk részben főhajtás a 19. századi, intézményes munkát végző két tudós teljesítménye előtt, részben a magyar nyelvtudomány egyik – vitatott – csúcsteljesítményének a mérlegre tétele: az azóta eltelt időszak tudományosságának, művelődéstörténeti-etimológiai, illetve mai kor szemiotikai, szemantikai, kognitív kutatásainak fényében – nemzetközi példákat is figyelembe véve. A kör tagjai nem titkolják, hogy a CzF.-ben olyan gondolatok vannak, amelyek hasznosak lehetnek a magyar nyelv múltjának, jelenének jobb megértésére, illetve anyanyelvünk alkotó továbbfejlődésének (végső soron megmaradásának) elősegítésére is.

A konferenciát a szervezők a nyelvi-nyelvészeti útkeresés egyik állomásának tekintik. Gondolataikat a megbeszélés, a termékeny vita, az útkeresés szándéka ösztönzi. Nem zárkóznak el semmilyen ellenvéleménytől, és különösen örömmel fogadják a tudományosan megalapozott, „nyitott” megközelítéseket. A Diófa-kör tagjai a konferencián bejelentett időpontban megkoszorúzzák a Kerepesi (Fiúmei úti) sírkertben Czuczor Gergely és Fogarasi János (kevesek által ismert) sírját. A konferencia teljes anyagát az Életünk című szombathelyi folyóirat közzéteszi.

Az előadások 20 percesek, az egyes tárgykörök után 10-10 perc megbeszélés.

Önkéntes résztvevői hozzájárulás: 2000 Ft/fő (Hang- és képfölvétel költségei, kávé, üdítő, bor, falatozás) tanulóknak 1000 forint.

Tervezett program:

9.00 MEGNYITÓ
Fekete György prof. emeritus, a Magyar Művészeti Akadémia ügyvezető elnöke
Tudomány – nyelvtudomány – magyar nyelvtudomány
Levezető elnök: Czakó Gábor
Békés Vera (filozófus, tudományos főmunkatárs): A Nagyszótár körüli kortárs vitákról tudományfilozófiai megközelítésben
Bencze Lóránt (nyelvész, egyetemi tanár): A tudás dinamikája
Balázs Géza (nyelvész, egyetemi tanár): A megszakadt hagyomány… A CzF. és az azt követő magyar nyelvtudomány az idő mérlegén

11.00 Kávészünet

11.15-12.45 Levezető elnök: Pusztay János
Németh Renáta (nyelvész): A gyök fogalma a romantikus nyelvelméletben – fölolvassa Horváth Katalin
Czakó Gábor (író): Gyökrend, észjárás, nyelvépítés
Horváth Katalin (nyelvész): Czuczor és Fogarasi a szócsaládokról – a szavak egyenes ági és oldalági rokonsága
Győri-Nagy Sándor (nyelvész, kultúrökológus): Kultúrjelenségek nyelviesülése: a hang és az érzet, a gyök és a képzet.

12.45–13.30 Falatozási szünet, beszélgetés

13.30–15.30 A CzF. máig tartó hatása
Levezető elnök: Bencze Lóránt
Pusztay János (nyelvész, egyetemi tanár): Néhány szó a finnugor etimologizálási gyakorlatról.
Pomozi Péter (nyelvész, egyetemi docens): A szabályos hangmegfelelés dicsősége és viszonylagossága
Oláh Annamária (fizikus, Bolyai-kutató): Bolyai János és a gyökök
Kiss Gábor (nyelvész, kiadóigazgató): A Czuczor-Fogarasi Szótár helye a magyar szótárirodalomban

15.30 Kávészünet

15.45–18.30 Kitekintés nyelvtudományból
Levezető elnök: Balázs Géza
Juhász Zoltán (kutatómérnök, népzenész): Gépi adatbányászat a Czuczor-Fogarasi szótárban.
Alexa Károly (irodalomtörténész, főszerkesztő): A Szótár mint regény
Molnár Zsolt (szervező) – Czeglédi Cecília (tanító): A gyökrend oktatásáról
Bérczi Szaniszló (csillagász, egyetemi docens): Magyar nyelvkémia
Móser Zoltán (tanár, fotóművész): Czuczor Gergely népdalai
Czuczor Gergely népdallá lett verseiből Szikora Réka énekel, Juhász Zoltán furulyán játszik.

Zárszó