Dr. Kiss-Rigó László a Szeged-Csanádi Egyházmegye püspöke, médiapüspök köszöntötte a jelenlévőket, majd Szikora József a MAKÚSZ elnöke tartott bevezetőt a közszolgálatiságról és arról, vajon lehetséges-e egyáltalán definiálni a közszolgálatiság kérdését.
Neumayer Katalin főszerkesztőasszony, a MAKÚSZ elnökségi tagja a Magyar Kurír weboldalát (www.magyarkurir.hu) mutatta be. Beszélt az oldal történetéről, jelenlegi működési és hírszerkesztési elveiről, valamint speciális helyzetéről a mai magyar médiapiacon.
A médiumtípusonkénti kerekasztal-beszélgetések során három szekció – internet és rádió, televízió, nyomtatott sajtó – követte egymást.
A kiinduló kérdések a következők voltak: Az egyes médiumok hírei között milyen, mekkora jelentősége van a vallási, egyházi híreknek, mennyire jelentősek vagy marginálisak? Ha azok, mi ennek az oka? Mennyiben következménye ez a közszolgálatiságnak, illetve mennyiben eredője ennek a médium arculata, meggyőződése? Mennyiben lehetséges felvállalni az egyházi hírek közlését (ha azt feltételezzük, hogy ezek rétegigényeket elégítenek ki), miközben a többi médiummal piaci pozíciójukért küzdenek?
A vita érdekességét az adta, hogy a résztvevők jellemzően más-más alapokon működő médiumokat képviseltek. Jelen voltak közműsorszolgáltató, helyi kereskedelmi, országos közszolgálati és kereskedelmi elektronikus médiumok képviselői; valamint helyi lapok és regionális hatókörű internetes portálok munkatársai. Egy asztalnál foglaltak helyet az országos- és az egyes városokban akár egyedüliként működő helyi rádiók, televíziók. Hasonlóképp jelen voltak a keresztény értékrendet tudatosan felvállaló médiumok vezetői is.
A mindvégig érdekfeszítő, sokszor rendkívül élénk diskurzus során élő, a mindennapi újságírói, műsorkészítői tevékenységből fakadó kérdéseket vitattak meg a szakértők.
Ezek közül néhány: Elegendő-e csupán a szerkesztő hírérzékenységére bízni, hogy egy vallási hír bekerüljön-e a hírműsorba, vagy szükséges helyi szinten szakértő bevonásával külön műsort szánni e témakörre?
Egy rádió műsorszerkezetében milyen arányban szólaljon meg zene ill. szöveges tartalom? Lehetséges-e megtalálni a megfelelő arányt? A helyi rádiók hallgatottsága számottevően miért magasabb a vidéki városokban, mint az országos rádióállomásoké? Milyen a kisebb egyházak megítélése a történelmi egyházakéhoz képest annak fényében, hogy mekkora műsoridőt tudunk rájuk szánni? Milyen stratégiai elvek alapján készülnek vallási műsorok egy országos kereskedelmi médiumban vagy egy helyi illetőségű televízióban? Van-e igény vallási témájú cikkekre esetleg rovatra, ill. tudják-e a lapok ezt olyan színvonalon kínálni, hogy legyen rájuk igény? Milyen felelőssége van a témaválasztás és a színvonal tekintetében egy helyi napi- vagy hetilapnak, aki majdnem kizárólagosságot élvez a helyi, megyei lappiacon?
A gyümölcsöző találkozó során nem csak hasznos információkkal hanem szakmai kapcsolatokkal is gazdagodtak a résztvevők.
Köszönjük Kiss-Rigó László médiapüspöknek a meghívást és a helyszín biztosítását, a Szeged-Csanádi Egyházmegye sajtóreferensének, Bartucz Katalinnak a szervezésben nyújtott segítséget.