Oldal kiválasztása

A tervezett program:

08.00-tól regisztrálás
09.00 Köszöntő
09.15 Előadások kávészünettel
Voigt Vilmos: A vallás mint szemiotikai rendszer
Petőfi S. János: Az Énekek éneke mint kutatási téma
Luft Ulrich: Az állat jelentése az egyiptomi vallásban
Kiss Enikő: Egyiptomi mágikus rítusok kulturantropológiai megközelítésben
Balázs Géza: Vallási szinkretizmus a mai Mianmarban
Bérczi Szaniszló: Vallásos szimbólumok az eurázsiai művészetekben. Egy szentírás-tudományi és szemiotikai kutatómunka tematikai felépítésének bemutatása kommentárokkal
Horváth Katalin: A szó szakralitása – ünnep szavunk szócsaládja tükrében
Aczél Petra: Katolikus kóla. Metafora és irónia a vallás-kampányokban
Máté-Tóth András: Vallásdiskurzus Magyarországon
Murvai Olga: Vallási szimbólumok értéke/értékelése heterogén vallási környezetben
Lázár Imre: A szakrális szemiotika kérdései a bölcsészet határain innen és túl
Újvári Edit: „Éberen kell figyelnie minden jelre, amit adtál nekünk”. Avagy a vallási szimbólumok eredetének kérdéséhez

13.00 Ebéd
14.00 További előadások
Frenyó Zoltán: Szent Ágoston jelelmélete és hermeneutikája
Borbás Gabriella Dóra: Példabeszédek, példázatok, példázatszerű cselekedetek szemiotikája a Bibliában (Amikor Jézus úgy mond el egy példázatot, hogy meg sem szólal…)
Dallos Edina: ’Isten’, ’ikon’, ’ég’. A csuvas tura jelentéséről
Fűzfa Balázs: A kereszt(énység) szemiózisa Arany János Szondi két apródja című balladájában
Hoványi Márton: Egy beavatási rítus szimbolikájáról
Izsák Norbert: Vaskos kifejezések az igehirdetésben (Pázmány Pétertől a mai amerikai kisegyházi trendekig)
Illyés Szabolcs: Vallási tartalmak kódolása az új média eszközrendszereibe (Vallási és politikai jelkészlet egybecsengése az új médiában)
Lőrinczi Tünde: Bibliaértelmezési lehetőségek egy Jehova Tanúi közösségben
Papp Richárd: Az önirónia jelentéstartalmai zsidó és keresztény közösségek életében
Simon Zoltán: Az Alsó-Nyárádmente kultúraközi és vallási kommunikációs megismerése
17.00 kerekasztal beszélgetés, összefoglalás

Mivel örvendetesen sokan jelentkeztek, ezért az előadások időtartama: 15 perc. Az előadások sorrendjének megállapításánál a szervezők megpróbálták összehangolni az egyéni kérések, a témák és a szeniorátus szempontjait.
Az előadások nyelve: magyar.
Az előadásokat a Vallástudományi Szemle megjelenteti, ezért azokat az előadás után 15 nappal a lap által megadott formában lehet leadni. Az előadások terjedelme legfeljebb 25 ezer leütés. Ebbe a terjedelembe beleilleszthető az első felhívás 20 perces előadása.

Budapest, 2010. április 22.

Bencze Lóránt egyetemi tanár, ZSKF
Voigt Vilmos egyetemi tanár, ELTE, az MSZT elnöke
Balázs Géza egyetemi tanár, ELTE, az MSZT főtitkára

A konferencia támogatója a Zsigmond Király Főiskola és a Gyermely Zrt.