Oldal kiválasztása

A fenti cím és alcím alapján a jelenlegi írás tárgya az írástudók felelőssége és ezen belül a magyar keresztény értelmiség feladatai és felelőssége. Az „írástudók” kifejezés gyűjtőfogalom, és történelmileg a társadalom szellemi vezetésére igényt tartó és arra hozzáértése és elkötelezettsége alapján alkalmas számbeli kisebbséget jelentette. Ez a meghatározás ma is elfogadható. Az írástudók felelősségének kérdése legalább olyan idős, mint maga az írástudás. A klasszikus görög gondolkodás tárgyát már két alapvető kérdés képezi: A közös jó mibenléte, valamint a tudás természetének kérdései, vagyis a hiteles tudás mibenlétének kérdései. Plató: Gorgias című műve már a „szónoklattan”, a meggyőzés fortélya, mai szóhasználattal a propaganda és a valódi tudás közötti különbséget igyekszik megállapítani. Vagyis azt, hogy kinek higgyünk.

Jézus idejében az írástudók nagy része már a hatalom érdekeinek megfelelően használja és magyarázza az Írást. Jézus tanítása, annak összességében az Írás eredeti értelmének visszaállításra irányul. Azt is mondhatnánk, hogy Jézus életét tette fel erre a feladatra.

Az európai felvilágosodás korában az a felfogás került előtérbe, mely szerint az írástudók feladata a hatalom birtokosainak felvilágosítása. A racionalista gondolkodók fenti törekvései arra épültek, hogy a felvilágosult hatalom majd bölcsebb, és humánusabb lesz. Az írástudók érvei és tanácsai közvetlenül nem képesek a hatalmat jobb belátásra bírni, mert a hatalom nagyon jól tudja mi az igazság, de azt nem az igazság és a közös jó eszménye vezényli, hanem elsősorban a saját hatalmának folytonossága érdekli.

Ma, a tömegtájékoztatási eszközök befolyásának eddig nem tapasztalt fokán az írástudók fenti szerepe fontosabb, mint valaha, mert a jelenlegi globalizáció, illetve birodalmi politika keretében megvalósuló fogyasztói társadalomnak nincs sem történelmi tudata, sem spirituális kiterjedése. Spirituális értékek nélkül azonban nem érdemes és nem is lehetséges igazi emberi közösséget építeni. Napjainkban mindinkább nyilvánvalóbbá válik a figyelmeztetés, mely szerint „Ha az ÚR nem építi a házat, hiába dolgoznak azon, annak építői. Ha az ÚR nem őrzi a várost, hiába vigyáznak rá az őrök.”(1)

A keresztény értelmiség általános felelőssége arra a hitbeli meggyőződésre épül, mely szerint az élet Isten ajándéka.(2) A tehetség, a különleges előnyök, és lehetőségek, tehát nem önmagukért valóak, hanem amiatt, hogy azokat megosszuk embertársainkkal. A keresztény írástudók kötelessége formálisan arra az újtestamentumi kitételre épül, mely szerint: „senki pedig, ha gyertyát gyújt be nem fedi azt valami edénnyel, sem az ágy alá nem rejti, hanem a gyertyatartóba teszi, hogy akik bemennek lássák a világot.”(3) Ez a keresztényi szolgálat és talentumok gyarapításának és megosztásának elve.

Jézus az „Írás” kifejezést Isten parancsaként értelmezi, és az írástudóktól annak igazi értelmezését és közvetítését követeli meg. Napjainkban tehát az írástudók feladata a társadalomból kiszoruló spirituális értékeknek a közéletbe, és az emberek egyéni életébe való visszaállítása. Ez nem sérti az egyház, és az állam szétválasztásának elvét, mert a keresztény értelmiség nem az egyházi adminisztrációnak a hatalmi struktúrába való közvetlen, és formális képviseletét követeli, hanem a keresztény értékeknek a visszaállítását szorgalmazza egy teljesen elvilágiasodott és anyagelvű világban.

Miért fontos a spirituális értékeknek a közösség értékrendjébe való visszaállítása?

Erre a kérdésre a rövid válasz az, hogy Isten szavára. Mert meg vagyon írva: „Nem csak kenyéren él az ember.”(4) A részletesebb válasz pedig az, hogy a nyugati kultúra, s ezzel a magyar kultúra is a kereszténységben gyökeredzik. A keresztény szemlélet átszövi a legszélesebben értelmezett magyar kultúra egészét is. A keresztény tanítás szelleme néha közvetlenebbül, néha távolabbról összecseng időtálló irodalmi szövegeinkkel, vagy társadalomtudományi művek mondanivalójával is. Az írástudók feladatai a magyar kultúrában hitelesen meghatározhatóak Arany János valamelyik idevonatkozó versével, vagy Ady Endre: „Üzenet egykori iskolámba” című versének soraival is. A fenti vers: „Szeretni az embert és küzdeni/S hűn állni meg Isten s ember előtt” felemelő sorai teljes egészében kifejezik az írástudók felelősségének keresztény üzenetét. A fenti két verssor külön keresztényi jellege az emberszeretet központba állítása, illetve a szeretet, az ember, és Isten hármas egységbe állítása.

A keresztény értelmiség felelőssége, és feladatai ugyanúgy meghatározhatóak Bibó István: „Elit, és szociális érzék” c. Tanulmánya, és Bibó más ide vonatkozó művei alapján. Nemzetközi viszonylatban, például Noam Chomsky, baloldalinak nevezett nemzetközi hírű írónak az írástudók felelősségéről szóló nézetei ugyanúgy elfogadhatóak minden értelmes, és józanul gondolkodó ember számára. Chomsky, korunk egyik legbefolyásosabb értelmiségi személyisége szerint az írástudók felelőssége levezethető annak a magától értetődő igazságnak alapján is, mely szerint mindenki felelős cselekedeteinek előrelátható következményeiért. Chomsky szerint ez a felelősség ugyanúgy vonatkozik a nemcselekvésre, tehát az igazság elhallgatására is.

Az írástudók felelőségével kapcsolatban, ezen a ponton idézzük fel Bibó Istvánnak az elit feladatairól szóló mondatait:
Bibó: „Kétségtelen, hogy eddig még az emberiségnek semmilyen része nem csinált kultúrát és társadalmi szervezetet valamiféle elit nélkül. Hogy ennek az elitnek a feladata a társadalom vezetése, az szinte közhely. […] Az elit feladata azonban több és szélesebb, mint a társadalom vállalkozásainak, akcióinak a vezetése. Az elit legfőbb szerepe az, hogy az élet élésére, az emberi helyzetekben való erkölcsi viselkedésre s az emberi szükségletek mélyítésére, finomítására, gazdagítására mintákat, példákat adjon, azaz kultúrát csináljon. Erre a szerepre pedig már csak valamilyen elit, vagyis valamilyen értékelési rend szerint kiválasztott embercsoport alkalmas …”(5)

Bibó szavai nem szorulnak külön magyarázatra. Külön tanulmányt érdemelne, azonban az elmúlt ötven év magyarországi hatalmi elit „erkölcsi viselkedésének” Bibó István fenti meghatározása alapján való megmérettetése. Vagyis az, hogy az elmúlt öven évben volt-e olyan tényleges hatalommal rendelkező vezető réteg Magyarországon, amely rászolgált volna az „elit” bibói értelemben való meghatározására.
Bibó István fenti megfogalmazása alapján az elit, illetve az írástudók feladata szintén a felkészültségre, és a szolgálatra vonatkozik. A felkészültség alapján az írástudók felelőssége tehát magában foglalja a önmaguk iránti felelősséget, a folyamatos tanulás igényét, illetve kötelességét is. A fenti idézet arra is rámutat, hogy az írástudók elsődleges felelőssége önmaguk iránt van, s ez pedig a nyitottságra alapozott tanulásvágy, és természetesen maga a tanulás. A “nyitottság” azonban nem téveszthető össze a befolyásolhatósággal. Tisztában kell lenni azzal, hogy az igazi tanulást megnehezíti, hogy az olvasott szövegben legtöbbször azt látjuk, amit keresünk.

A napjainkban burjánzó propaganda, és indoktrináció kifinomult módszerei keretei között pedig nem is azt látjuk, amit keresünk, hanem azt, amit mások igyekeznek elhitetni velünk. A jelenlegi viszonyok között újból meg kell tanulni olvasni, mert balgaság azt hinni, hogy a nagyvállalati sajtó, vagy a hatalmi elit puszta jószántából meg akar bennünket valamire tanítani. Az írástudók felkészültségének alapvető összetevői a  jólértesültség, a kritikai gondolkodás, valamint a vélemények és a gondolatok pontos, és világos közvetítéséhez szükséges jártasság. Ez maga az „írás-tudás.” Biztos szellemi útmutató nélkül azonban a tudásvágy, a munka, és a felkészültség nem elegendő. A tények és alapvető ismeretek önmagukban értéksemlegesek. Az írott szöveg, vagy az értesülések csak a megfelelő keretben, illetve valamely szempont alapján való csoportosítás alapján nyernek értelmet. Mércére, útmutatóra van szükség. „Az én vezérem bensőmből vezérel”, írja József Attila. Ezekben a kérdésekben személyi síkon, a keresztény értékek ma is biztos útmutatók lehetnek.

Jókai Anna író szerint magunkévá kell tenni, illetve vissza kell állítani a keresztény értékekre alapozott spirituális élet alapjait.(6) Ennek a folyamatnak a megvalósításában, a helyes keresztényi magatartás az újtestamentumi „… aki arcul üt téged, fordítsd felé a másik orcádat” elvére, és egyidejűleg Jézusnak arra a példamutató cselekedetére épül, amikor Jézus korbácsot ragad, és kiűzi a pénzváltókat, és a galambárusokat a szentélyből. Jókai Anna a keresztény alázatnak és a határozott cselekvőkészségnek ezt az egységét keresztény méltóságnak nevezi.

Mire épül a keresztény értelmiség hivatástudata?

Bertold Brecht: Keuner Úr történetei” c. könyvében írja: „Valaki megkérdezte K. Urat, hogy van-e Isten. K. Úr így válaszolt: Azt tanácsolom, hogy gondold meg, hogy viselkedésed a kérdésedre adott válaszodtól függően megváltozna-e, vagy sem? ” A fenti, igen hatásos és mélyen elgondolkoztató érvelés Isten létezésének természetére, s az emberben lévő istenkép tükröződésére utal. A fenti gondolatmenet hasonlatos ahhoz a buddhista mondáshoz, mely szerint: „A szem, amellyel Istent látod ugyanaz a szem, amellyel Isten lát téged.”

A keresztény értelmiség hivatástudata arra a keresztény hit, és keresztény értékek alapján kikristályozott mély meggyőződésre épül, melyek szerint:(7)
– Testvérekként élünk a földön. Erre a felismerésre épül az élet szentségének, és sérthetetlenségének parancsa, az emberi lények egyenlőségének, és az egyén emberi méltóságának tiszteletben tartása
– A különböző vallások alapvető tételeinek végső azonosságai sokkal erősebbek, mint az egyes vallások közötti részleges különbségek. Vagyis, azok a szálak, amelyek más vallásokkal összekötnek bennünket sokkal erősebbek, mint azok, amelyek elválasztanak bennünket.
– Az emberi közösségek, beleértve a vallási, és nemzeti közösségek fenntartó erejének fontossága.
Erre a felismerésre épül az emberi közösségek folytonosságába vetett mélységes hit, a közösségi célokért való elkötelezettség. Erre épül az igazi értelemben vett hazafiasság, s ebből ered nemzeti múltunk megismerésének a fontossága.  
– A béke iránti mélységes elkötelezettség. Jézus tanításának egyik fő eleme az a megállapítás, hogy a hatalomra épülő igazság, illetve rendszer, amelyet a hatalmi erőszak eszközeivel kell fenntartani nem azonos a végső igazsággal. („Might does not make right.) Jézus tanításának fenti kitétele alapján az emberi hatalom nem lehet öncélú, vagy korlátlan. Humánus társadalmat a spirituális elemek egyensúlyozó ereje nélküli önmagában nem lehetséges hosszabb ideig fenntartani.
– A keresztényi magatartásban mindinkább érvényesül az a felismerés, hogy az együttérzés, a szeret, az önzetlenség, és az értelem hosszú távon erősebb, mint az önzés, és az erőszak. A keresztény értékrendre alapuló cselekvés alapja az a hit, hogy a jó végső fokon győzedelmeskedik a rossz felett. Ez azonban nem következik be önmagától.
– A keresztény üzenet egésze olyan maradandó érték, amely mindig vonzani fogja az embereket, és ez növeli az emberi létfolytonossága iránti hitünket és bizalmunkat.

A keresztény  értelmiség első számú feladata tehát magára a feladatokra való felkészültség, a folyamatos önképzés, a jólértesültség, és a keresztény szeretet, valamint méltóság jegyében való cselekvőkészség.

II. A keresztény értékek visszaállítása Magyarországon

Örvendetes, hogy több mint ötven év kommunista, posztkommunista, majd neoliberális uralom után, Magyarországnak jelenleg új, nemzeti jellegű polgári, és kereszténydemokrata kormánya van. Most már a távoli Kanadából is úgy tűnik, hogy Magyarországon valóban felszáll már a páva a vármegye házára, és ”Másképpen lesz holnap”. Mielőtt azonban e csodálatos népdalunk ihlette gyönyörű Ady versnek kezdő soraitól, a napszédítő tollaktól elragadtatva fellélegezhetnénk, vegyük tudomásul, hogy ma már a magyar társadalom minőségi megváltozásához a puszta kormányváltás nem elegendő, mert ötven év ádáz vallásellenes ”kultúrharc” megtette hatását. Ez a kultúrharc a magyar társadalom spirituális értékeinek a rombolására irányult. Tekintettel arra, hogy magyar kultúra történelmileg és szellemében is keresztény kultúra, a magyar társadalom értékrendjének rombolása elsősorban a heves vallásellenességben nyilvánult meg. “Soha nem látott mértékben folyik a keresztény személyiség felszámolása, pontosabban a személyiségből a keresztény elemek kipusztítása” – írja Morócz Zsolt, Nemeskürty István: “Magyarnak számkivetve” c. könyvének kapcsán.(8)

A magyarországi neoliberálisok vallásellenességének semmi köze a “Van Isten, nincs Isten” filozófiai, vagy teológiai vitákhoz. A magyar baloldal vallásellenessége, a magyarok, mint nép, nemzet, és mint egyénék lekicsinylésére, s a magyar kultúra lebecsülésére, és összetartó erejének a rombolására irányul. Ez a szűnni nem akaró, becsmérlő és lekicsinylő támadás nemcsak a magyar társadalom vallásos tagjai, a hívők ellen irányul, hanem mindenki ellen, aki a magyar kultúrával, és a magyar közösségi léttel azonosul. Spiró György, “Fogság” c. regényében, a keresztények (!) dologtalan zabálók, akik semmittevésükhöz jó ideológiát gyártottak (717. o.). Továbbá a keresztények „rémisztőek”, „zavarodottak”, „vakhívők”, „tébolyultak”, „habókosok”… Ráadásul buták is a keresztények, akik azt hirdetik, hogy “csak az igazán buták juthatnak be a Mennybe”, ezért tudatosan képezik magukat butává (712. o.)” Spíró György mindezért rengeteg elismerést, kitüntetést kapott a volt hatalomtól, és Spiró szövegeinek irodalmi szépsége érettségi tétel lett Magyarországon. Vajon az elkövetkező iskola évben is?  

A  fentiekben szó volt a nemzeti és vallási közösségek fenntartó erejétől. Tudvalevő, hogy egy céljatévesztett, és önbizalmában megingatott társadalmat könnyebb leigázni, és kifosztani. A magyar társadalom összetartó erejének rombolása, tehát nem öncélú, hanem az ország könnyebb leigázását, és kifosztását szolgálja. A jelenlegi neoliberális kulturpropaganda eredményeként, a magyar társadalom évtizedeken át a saját érdekei ellen szavazott. Ennek eredményeként, Magyarországon az ország javainak kifosztása, békeidőben eddig nem tapasztalt méretek öltött. A nemzet kulturális értékrendjét, a vallást, és történelmünket gorombán támadó sajtótermékek ma is aránytalan túlsúlyban vannak Magyarországon. (Népszabadság, Népszava, Élet és irodalom, 168-óra, Magyar Narancs, Hócipő). A fenti újságok, és folyóiratok továbbra is felfokozott hévvel támadják, és becsmérlik a magyar nemzet kulturális értékeit, beleértve legszentebb vallási ereklyéinket, ünnepeinket, és hagyományainkat is.   

„Másképpen lesz holnap”?

Magyarország újonnan megválasztott polgári és kereszténydemokrata koalíciós kormánya megtette az első lépéseket a keresztény értékeknek a magyar társadalomba való visszaállítására. A közelmúltban megszavazott Nemzeti Együttműködés Programjában közvetve ugyan, egy Ábrahám Lincoln idézet által, de Isten helyet kapott a magyar törvényhozás szótárában.(9) A Nemzeti Összetartozás melletti tanúságtételről szóló törvény bevezetőjében pedig szószerinti megfogalmazásban helyet kapott az a keresztény felfogás, mely szerint “Isten a történelem ura.”(10) A fenti törvény Szent István ünnepén lépett életbe, s ezzel az új kormány a formális jogi meghatározások mellett, a jelképes kormányzás eszközeivel is beemeli Istent a törvényhozás, és később valószínűleg az új alkotmány sáncaiba is. Örömteljes hír, de továbbra is számolni kell a magyarországi neoliberális elit ellenállásával, és főleg annak állhatatos vallásellenességével.

Miért fontos a keresztény értékek visszaállítása Magyarországon?

A magyar kultúra ihletettségében, történelmileg és tartalmában is keresztény jellegű. “Próféták által szólt régen néked az Isten…” Ez az első magyar nyelvű disztichon nemcsak kultúrtörténeti szempontból fontos, hanem azért is, mert elsőként mutat rá magyar nyelven az írástudók felelősségére, és a magyar kultúra keresztény jellegére is. Klasszikus költőink műveiben Isten, valamint az Istenhez vezető út, és ezzel együtt a kereszténység úgynevezett nagy kérdései napjainkig mind jelen vannak. Szenczi Molnár Albert: „Tebenned bíztunk” zsoltárfordítását nemhivatalos himnuszként éneklik ma is, mindenütt ahol magyarok élnek. Isten és a kereszténységgel kapcsolatos fogalmak, az ima, az áldás megkerülhetetlenül jelen vannak népdalainkban, a magyar nyelv szóhasználatában, szófordulataiban szólásainkban, és népszokásainkban.

Isten és a keresztény lelkület jelen van világhírű nagy zeneszerzőink alkotásaiban is. Liszt Ferenc műveit a mély vallásosság hatja át. Kodály: „Esti dal” imába foglalt népdal feldolgozását világszerte éneklik. A jelenlegi írás első részében említettük, hogy a keresztény tanítás alapját az a hit képezi, hogy a jó a végén mindig győzedelmeskedik. Ugyanez a hit érvényesül a magyar kultúra igazi értékeinek a végső érvényre jutása terén is. Nemesküry István, a „Magyarnak számkivetve” c. könyvében megjegyzi, hogy a börtön, a cenzúra, és minden kontraszelekció ellenére a magyar kultúrában kuruc költészet van, de labanc költészet nincs. A keresztény értékeknek a magyar társadalomba való visszaállítása az eredeti forráshoz való visszatérést, a folytonosságot, a jövőt jelenti. A magyar keresztény értelmiség feladata pedig mindebben „csak” az, hogy egy magunkhoz, és kultúránkhoz hűebb, és emberibb létforma megvalósításához példákat, mintákat adjon.

Lábjegyzetek, és források

1. Zsolt. 127.1
2. Szt. Pál: Apostok cselekedetei 17:25 
3. Máté 5:15
4. Lukács 4:4, Mózes V 8/3
5. Bibó István: Elit és szociális érzék, Bibó István összegyűjtött munkái 2. 340.o. Európai Magyar Protestáns Szabadegyetem, (Bern kiadása, 1982 ISBN 3-85421-003-5
6. Jókai Anna: „Az írástudók felelősége” c. előadása letölthető:
http://www.lgye.hu/letoltes.php
7. Hans Küng:”Theology for the Third Millenium c. könyvének felsorolása alapján.” Anchor Books, Doubleday, New York, 1988 ISBN 0-385-41125-1 243.o.
8. Mórocz Zsolt: Az értelem lázadása, Gondolatok Nemeskürty István Magyarnak számkivetve című könyvéről, Hitel 2004. március
http://epa.oszk.hu/01300/01343/00027/muhely.html
9. A Nemzeti Együttműködés Programja, Országgyűlés Hivatala h47, 2010 május 22.  http://www.parlament.hu/irom39/00047/00047.pdf
10. A  Nemzeti Összetartozás melletti tanúságtételről sóló törvényjavaslat. Fidesz Magyar Polgári Szövetség – Kereszténydemokrata Néppárt Képviselőcsoportja T-39 sz. Törvényjavaslata, 2010 ,ájus19.
http://www.hacusa.org/press/Trianon_Law_060410_HU.pdf