Az itt látható fotók és tárgyi emlékek valójában a mi XX. századunkat mutatják egy sajátos nézőpontból: a század technika-, média- és kultúrtörténeti gyűjteményét tekinthetjük meg – mondta el a múzeum megnyitóján népes közönség előtt Böröcz István, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) vezérigazgatója. Emlékeznünk kell az elmúlt évtizedek rádiózásában és televíziózásában kitűnő teljesítményeket felmutató elődeinkre, kollégáinkra: az ő teljesítményük adjon nekünk erőt ahhoz, hogy a mai, átalakulóban, újjászületőben lévő közmédia képes legyen e példák alapján ténylegesen megújulni. Ugyanakkor hozzátette, a magyar közmédiának okulnia kell a korábbi hibákból is, hogy képes legyen a megfelelően széles közönség, az egész magyar társadalom számára értéket közvetíteni és nívós szórakoztatást nyújtani.
A megnyitón részt vett a hazai rádiózás és televíziózás számos legendás alakja. A Magyar Rádió máig egyik legismertebb hangja, Bőzsöny Ferenc például élete első rádióját, egy nagyanyjától örökölt, 1930-as Standard készüléket ajándékozott az RTTM gyűjteményének. Kertész Zsuzsa azt hangsúlyozta, hogy bár a közszolgálati média ma már nincs monopolhelyzetben, ismét az élre kell állnia, és megmutatnia egy olyan utat, amelyet csak a közmédia tud objektivitásával, frissességével, az értékek felkutatásával. A Duna Televízió 1992-es indulásakor a képernyőn először feltűnő műsorvezető, Asbóth József szerint az immár nagykorúvá vált, azaz több mint 18 esztendős csatorna új korszak küszöbére érkezett, és együtt folytatja a munkát a többi közszolgálati médiummal.
A Rádió- és Televíziótörténeti Múzeum korabeli kamerákkal, televíziókkal, lemezjátszókkal és stúdióbelsőkkel, összességében sok száz híradástechnikai berendezéssel mutatja be a hazai tömegkommunikáció és műsorkészítés történetét. Az idősebb generációk számára ismerős bútorokkal és technikai eszközökkel berendezett rádiós és televíziós stúdiók, vezérlőszobák valóságos időutazásra invitálják a látogatókat; ebben egy 1964-es, illetve egy 1984-es szobabelső is segít. A szekrény méretű zenegéptől a Sokol és Videoton rádiókig, a fémlemezektől a kazettás magnókig a kiállítás anyagában jól nyomon követhető a XX. század technikai fejlődése. Egy monitoron látható például az első emberi arc, amely 1953-ban a magyar éterben megjelent, és az a gép, amely 56 évvel ezelőtt közvetítette a kísérleti műsort. A múltidézést a múzeumban meghallgatható archív felvételek és sajtódokumentumok teszik teljessé.
Az Andrássy Egyetem melletti bejáraton keresztül elérhető kiállítóhelyen külön sarkot kapott az MTI is: itt egy nagyérzékenységű, szekrénybe szerelhető rádióvevő berendezés, egy lyukszalagos távíró, egy mahagónifából és rézből készült, stilizált Morse-jeladó és egy öreg telexgép lesz látható. A legfiatalabb közmédium, a Duna Televízió történetével elsősorban dokumentumokon és díjakon keresztül ismerkedhetnek meg a látogatók.
A múzeumra már a megnyitót követően rengetegen voltak kíváncsiak: kora este a látogatók türelmesen álltak sorba, hogy bejuthassanak, a múzeumban pedig kíváncsian szemlélték a számukra ismeretlen berendezéseket, és boldogan ismertek rá egykori Sokol rádiójukra vagy Videoton magnójukra. A Pollack Mihály téren felállított színpadnál a Duna Tv Kívánságkosár című műsorát követhették élőben a múzeumok éjszakája látogatói, akik a Tévé Macival is készíthettek közös fényképet. A kisebbeket gyereksarok várta arcfestéssel, színezővel és különböző játékokkal.
Bőzsöny Ferenc, a Magyar Rádió főbemondója, Szabó Tamás, az MR2 Petőfi Rádió műsorvezetője,
P. Debrenti Piroska nyugalmazott bemondó, Gaskó Balázs műsorvezető, Kertész Zsuzsa televíziós bemondó,
Böröcz István, a Médiaszolgáltatás-támogató es Vagyonkezelő Alap (MTVA) vezérigazgatója,
valamint Morvai Noémi és Asbóth József, a Duna Televízió műsorvezetői
átvágják a nemzetiszínű szalagot a magyar közmédia első közös múzeumának megnyitóján.
Egy látogató hanganyagokat hallgat a Magyar Rádió az 1956-os forradalomban elnevezésű
installáció előtt a magyar közmédia első közös múzeumának megnyitóján.
Forrás: MTI