Oldal kiválasztása

A “hat éven aluliak számára nem ajánlott” korhatári kategória jogszabályi kodifikálása és a Médiatanács ajánlásában megjelenő “gyermekbarát” piktogram bevezetése előrelépést jelent a gyermekvédelem terén. Az ajánlás újdonsága, hogy a jövőben nemcsak az ártalmas tartalmakra kell felhívniuk a tévéknek a nézők figyelmét, hanem a kifejezetten gyermekeknek szóló műsorszámok is megkülönböztető jelölést kaphatnak. Ezt a képernyő alsó sarkában elhelyezett, rajzolt kisfiút ábrázoló piktogram jelzi.

A jogsértések megelőzése szempontjából továbbá fontos a kiszámítható, arányos bírságkiszabási gyakorlat is, amely visszatarthatja a szolgáltatókat a jövőbeni
jogsértésektől – mondta el a hatóság elnöke, utalva arra, hogy a korábban pénzbüntetéssel sújtott médiaszolgáltató a valóságshow-jának kezdési időpontját későbbi időpontra tette. Szintén a megelőzést szolgálja az előzetes korhatár-besorolás lehetősége, amelynek révén a médiaszolgáltatók számára egyértelmű, melyik időszakban tehetik közzé az adott filmet, rajzfilmet, illetve milyen jelzéssel kell ellátniuk azt.

A törvényi háttér számos korábbi problémára adott választ, de természetesen még mindig vannak megoldatlan problémák. Ezek közé tartozik a formálisan külföldön bejegyzett, de hazai közönséghez szóló televíziós csatornák jogsértéseivel szembeni fellépés kérdése is. Az európai uniós – audiovizuális szolgáltatásokról szóló –  irányelv átültetése megteremtette annak lehetőségét, hogy a külföldre települt vagy ott bejegyzett televíziós csatornák jogsértéseit a hazai médiaszolgáltatókéval megegyező elvek szerint szankcionálja, ha az irányelvben meghatározott feltételek fennállnak. Így többek között bizonyítani kell, melyik a médiaszolgáltatás fő nyelve, hol található közvetítéseinek helyszíne és elsődlegesen mely ország közönségéhez szóló műsorszámokat tartalmaz.

A külföldön bejegyzett csatornákkal szembeni fellépés nehézségeire utalva az NMHH elnöke elmondta, hogy a hatóság – elődjével ellentétben – idén például már két alkalommal indított hatósági eljárást a brit joghatóság alatt álló Viasat 3 csatorna script reality-ja ellen, egyelőre mérsékelt sikerrel. Mint mondta, erre a társhatóságokkal való további szoros együttműködés és az eljárások következetes végigvitele jelenthet megoldást. Az együttes nemzetközi fellépés jó példája a Közép-európai Hatóságok Együttműködési Fóruma (CERF), melynek keretében végzett munka eredményeként a Médiatanács kezdeményezésre több ízben indult sikeres eljárás külföldi szolgáltató magyarországi jogsértésével szemben. Az NMHH elnöke zárszóként hangsúlyozta: a következetes jogalkalmazás mellett hivatala és a médiatanács is kiemelten fontosnak tartja a társadalmi felelősségvállalást, különösen a kiskorúak védelme érdekében.

+

A közszolgálati médiumok fontos célja, hogy visszacsábítsa nézői, hallgató közé a gyermekeket és a fiatalokat. Ehhez több platformon, például a rádión, televízión és az interneten egyszerre kívánjék megszólítani az új média iránt igen fogékony korosztályokat – mondta a Magyar Rádió Zrt. vezérigazgatója és az Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) gyermek és ifjúsági műsorainak főszerkesztője egy médiakonferencián kedden.

Jónás István és Görög Athéna a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat és a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) közös, Balatonalmádiban a gyermekek médiahasználatáról megrendezett konferenciáján egyetértett abban, hogy jelenleg csekély számú gyermeklátogatója van a közmédiumoknak, leginkább azért, mert nincsenek nekik szóló programok a műsorok között. A Magyar Rádió vezérigazgatója elmondta: a Kossuth Rádió a kora esti órákban gyermekeknek szóló hangjáték-sorozatot indít, amelynek íróinak maguk a hallgatók adhatnak ötleteket a Facebookon. Elmondta azt is, hogy a fiatalokat a zenén keresztül is el kívánja éri a közszolgálati rádió. A Petőfi Rádió fiatal hallgatóit is kiszolgálja a médium az interneten keresztül, mint mondta, a műsorvezetőit is itt kell közelebb vinni a hallgatókhoz.

Görög Athéna a szeptember 24-én a közszolgálati médiumokban a gyermekeknek és fiataloknak egész nap sugárzott Csudaszombat című műsor nézettségi adataival igazolta, hogy érdemes műsort készíteni ennek a korosztálynak. Mint mondta, az egész napos műsorfolyamba 1,3 millióan, vagyis a teljes népesség 14 százaléka kapcsolódott be. Az m2 műsoraiba összesen 60 ezer 4-17 éves gyerek nézett bele hosszabb-rövidebb időre ezen a napon, a Magyar Rádió Szimfonik Live este, az m2-n sugárzott koncertműsora pedig összesen 750 ezer nézőt ért el, vagyis a teljes népesség 8,2 százalékát. A főszerkesztő arról is beszámolt, hogy idén még három tematikus nappal jelentkezik az m2, és a tervek szerint januártól indul egy markánsabb, gyermekeknek szóló csatorna. A tervek között beszámolt arról is, hogy a 9 év alatti korosztályt az interneten egy elkülönített aloldallal kívánja megszólítani a közmédia, hogy ne férhessenek hozzá például a hirado.hu-n megtalálható, számukra esetleg félelmet keltő tartalmakhoz. Görög Athéna fontosnak tartotta a tudomány szerepeltetését is a fiataloknak szánt műsorokban, és – mint mondta – a tervek között szerepel a nemzetközi médiapiacra kilépve egy országokon átívelő játékolimpia megszervezése.

+

Az öngyilkosságok médiamegjelenítésének ügye mellett az internetes hozzászólások, kommentelések kultúrájának javítása érdekében is párbeszédet tervez az érintettekkel a média- és hírközlési biztos. Bodonovich Jenő elmondta: feladata az NMHH elnöke és Médiatanácsa, valamint a hatóság hatáskörébe nem tartozó érdeksérelmek kivizsgálása, és megoldása a párbeszéd, az önszabályozás és a társszabályozás eszközeivel. A hatósági jogkörrel nem rendelkező médiabiztos munkája fontos eredményének tartotta, hogy 116-123-as telefonszámon működő lelki segélyvonal már nemcsak vezetékes, hanem mobiltelefonról is elérhető, valamint azt is, hogy a mobil- és internetes szolgáltatások és azok árai közötti eligazodást segítő Tantusz oldal kívánata is egyre bővül.

A számítógépekre feltölthető, a káros tartalmak kizárását biztosító internetes szűrőprogramok használatának fontosságát hangsúlyozta előadásában a NMHH Infomédia Szabályozási Főosztály vezetője. Miszlai Róbert a hatóság internetes gyermekvédelmi tevékenységét bemutatva hangsúlyozta: a hivatal a médiapiacra kivetett bírságokat teljes egészében a médiatudatosság javítására fordíthatja. Mint mondta, erre a fiatalok vonatkozásában különösen szükség van, mivel a 15-16 évesek naponta több mint két órát neteznek, és ez a korosztály már 60 százalékban van kitéve valamilyen internetes veszélynek, például zaklatásnak vagy gyűlöletkeltésre alkalmas oldalak fellelésének. Miszlai Róbert bemutatta az immár az NMHH által üzemeltetett internethotline.hu oldalt, amelyen kilenc kategóriában jelenthetők be a károsnak vélt netes tartalmak.

A gyermek internethasználatának tudatosabbá tételét szolgáló Safer Internet Plus programot mutatta be előadásában a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat két munkatársa. Borsi Zsuzsanna és Pokol János elmondta: óvodásoknak készített kiadványokkal, fiataloknak szóló foglalkozásokkal próbálják felhívni a gyermekek figyelmét az óvatosságra, például arra: legyenek körültekintőek akkor, amikor adataikat közzéteszik a világhálón. Harold Teasdale, a Symantec területi igazgatója arról számolt be, hogy egy 24 országra kiterjedő vizsgálat szerint Magyarország a kiberbűnözéssel legsúlyosabban érintett 10 ország között van, az internetet rendszeresen használók majdnem 80 százalékát érte valamilyen kibertámadás az elmúlt egy évben. Az ország számára egy év alatt mintegy 7 milliárd forintos kárt okozó bűnözés mértékének oka Harold Teasdale szerint az, hogy az emberek ingyenes vagy lopott szoftverekkel próbálnak védekezni azokkal szemben.

Homayoun Sarkechik, a Symantec regionális menedzsere egy olyan kutatás eredményeiről számolt be, amely a világ 14 országában, összesen 7.061 felnőtt és 2.800 gyermek részvételével zajlott. Ezekből kiderül, hogy még a gyerekek 38 százaléka is úgy látja: túl sok időt tölt internetezéssel. A szülők több mint 70 százaléka gondolja ugyanezt a gyermekéről. A 8 és 17 év közötti korosztály 83 százaléka rendszeresen játszik a neten, 73 százaléka szörföl, 71 százaléka a házi feladat megoldásához is felhasználja a világhálót, 67 százaléka pedig gyakran cseveg barátaival online.

A Norton Online Family Tanulmányból kiderül, hogy a szülők 60 százaléka félti a gyermekét attól, hogy számára káros tartalmat talál az interneten, vagy hogy kiad magáról valamilyen személyes információt. Ennek ellenére a gyermekek többsége elmondta: szülei nem ellenőrzik, hogy mire használja a világhálót. A világon nyugatról kelet felé haladva csökken azoknak a felnőtteknek a száma, akik szerint kontrollálni kell a fiatalok nethasználatát: Kanadában és az Egyesült Államokban a szülők 61 százaléka ért ezzel egyet, míg Kínában mindössze 11 százalékuk.

A kutatás szerint a gyermekek a kontroll hiánya ellenére kialakítják saját “etikai kódexüket”, legtöbbjük igyekszik csak olyan dolgokat mondani és tenni a neten, mint amilyet a valóságban is mondana vagy tenne. A megkérdezett gyermekek 48 százaléka úgy látja: szülei kevésbé értenek a világháló használatához, mint ő maga, és 86 százalékuk állítja, hogy betartaná a szülő által lefektetett szabályokat. Több mint 80 százalékuk szívesen megbeszélné az internetezés közben megélt negatív élményeit egy felnőttel, miközben 62 százalékuk már szerzett rossz tapasztalatot.

Az egyik magyar közösségi oldal üzemeltetői számára nem a kiskorúakat megkereső idegenek problematikája, sokkal inkább a családi viszályok kezelése jelentett kihívást. Detrekői Zsuzsa, a Magyar Tartalomszolgáltatók Egyesülete, valamint az Origo Zrt. jogtanácsosa elmondta: a legnagyobb számban elvált szülők keresik meg őket, kifogásolva azokat a fotókat, amelyeket volt házastársuk tölt fel például a gyermekükről. Hozzátette: az iwiw üzemeltetői egy alkalommal a Nemzeti Nyomozó Iroda munkatársait is értesítették, amikor számos, egymással kapcsolatban álló fiatal lány profiljában is félmeztelen képeket találtak. Kiderült: nem gyermekprostitúciós hálózat állt az eset mögött, hanem egy fiatal társaság tagjai körében divat lett a magamutogatás.

Az állam és polgárai, valamint a szolgáltatók együttműködésére van szükség ahhoz, hogy az internet által nyújtott előnyök felszínre hozása mellett kiküszöbölhetők legyenek annak veszélyei is – mondta a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság hírközlési elnökhelyettese. Mátrai Gábor szerint az új média megoldásai magukban hordozzák az értékteremtés lehetőségét, és a közvetített értékek egyre változatosabb eszközök segítségével juthatnak el a felhasználókhoz.

Gazdag Tibor, a Nemzeti Nyomozó Iroda csúcstechnológiai bűnözés elleni osztályának alezredese “a felnőtt világ deficitjének” nevezte, hogy a szülők sokkal kevésbé értenek az új média nyújtotta lehetőségekhez, a többi között az internet használatához, mint gyermekeik. Az előadó azt hangsúlyozta, hogy a weboldalak mennyisége mára még a nyomozók számára is áttekinthetetlenné vált, és már becsülni sem lehet, hányan használják rossz célokra a világhálót. Mint mondta, a nyomozók számára az egyik legnagyobb kihívást az adja, hogy az elkövető és az áldozat gyakran két különböző kontinensen van. Az Országos Kriminológiai Intézet igazgatója szerint nem állítható, hogy az internet veszélyesebb lenne a korábbi médiumoknál.

Virág György számos, a világháló használatával kapcsolatos sztereotípiát oszlatott el előadásában, a többi között azt, hogy főleg a magányos gyermekek használnák azt. Hangsúlyozta: a netező fiataloknak általában szilárd kortársi kapcsolataik vannak, és annál több időt fordítanak internetes kommunikációra, minél több valódi barátjuk van. Elmondta azt is: ritkán fordul elő, hogy egy fiatalt elcsábítani vágyó idegen az internetet használná eszköznek. A tinédzserek ugyan nagy számban ismerkednek idegenekkel a világhálón, de általában kortársakat ismernek meg, az itt megbeszélt személyes találkozások pedig a kölcsönösségen alapulnak, és a fiatalok – elmondásuk szerint – ezeken legtöbbször pozitív tapasztalatokat szereztek.

Vaskuti András bíró a kiskorú bűnelkövetők médiában való szerepeltetéséről beszélt előadásában, és az ezzel kapcsolatos szigorú magyar előírásokra és az ENSZ gyermekjogi egyezményére hívta fel a figyelmet. Ez utóbbi szerint nem tehető közzé a médiában olyan információ, amely alapján azonosítható egy fiatalkorú bűnelkövető, ez ugyanis későbbi életében hatalmas hátrányt jelenthet számára. A Fővárosi Bíróság tanácselnöke számos példát hozott ennek megsértésére a magyar médiában. Elmondta, hogy Simek Kitty nevére az egyik internetes keresőoldal több mint 140 ezer találatot ad ki, de a taxisgyilkos lányok is “sztárokká” váltak a magyar médiában.     Elmondása szerint Nagy-Britanniában volt már arra példa, hogy egy büntetését letöltött fiatalkorú elkövető új személyazonosságot kapott, hogy zaklatásoktól mentesen folytathassa életét.

A 13 és 17 év közötti fiatalok 91 százaléka az otthonában is hozzáfér az internethez, 93 százalékuknak van mobiltelefonja, 43 százalékuknak okostelefonja, ugyanakkor a fiatalok több mint felének családja kevesebb mint 50 könyvvel rendelkezik – olvasható abban a kutatási anyagban, amely Kósa Éva és László Miklós vezetésével készült a fiatalok médiahasználatáról. László Miklós elmondta: a vizsgált tinédzserek fele tanórán is használta már telefonját. A fiatalok ugyanakkor kevesebb időt töltenek a televízió előtt, a csatornák közül szinte kizárólag a kereskedelmieket választják, azokon pedig a sorozatokat és a valóságshow-kat nézik. A szociológus kutató hozzátette: egyre több fiatal használja már vásárlásra is a világhálót. A közösségi oldalakon a vizsgált korosztály 93 százaléka van jelen, az itt meglévő kapcsolataik száma pedig Európában átlagon felüli. Az e-mailezés aránya visszaszorulóban van, a fiatalok ugyanis azonnali visszajelzésre vágynak – mondta László Miklós.

Kósa Éva, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanára – hangsúlyozva, hogy a fiatalok a televíziótól egyre inkább az internethez pártolnak – fontosnak nevezte, hogy a gyermekek kontrollált körülmények között használják az egyes médiumokat. Sajnálatosnak nevezte, hogy a vizsgált korosztályba tartozók mintegy 70 százalékánál a szülők nem határoznak meg szabályokat a televízió, az internet vagy a mobiltelefon használatával kapcsolatban. A legtöbb fiatal szabályozatlanul tölthet fel pénzt a mobiltelefonjára, abba pedig végképp nem szólnak bele a szülők, hogy gyermekük mire használják a készüléket. Hozzátette: az internetet a fiatalok 65 százaléka használja ellenőrizetlenül, de ami különösen probléma, hogy a megkérdezett 13 és 17 év közöttiek háromnegyede úgy vélte, szüleinél sokkal jobban eligazodnak a világhálón.

Antalóczy Tímea, az MTA Politikatudományi Intézet tudományos főmunkatársa a média óvodásokra gyakorolt hatásáról szóló előadásában azt hangsúlyozta: komoly probléma a szülői kontroll hiánya. Mint mondta, az óvodások 80 százaléka maga irányítja a televíziót, és sokuk jut nem nekik szánt tartalomhoz.     A kisgyermekekben leginkább a híradó képei keltenek félelmet, kutatása szerint ugyanis közülük sokan látják ezeket a nem nekik való műsorokat.     Edvi Péter, a gyermekmentő szolgálat elnöke megnyitó beszédében azt hangsúlyozta, hogy a szolgálat felkérésére hatodik alkalommal készült átfogó, több mint egy éven át lefolytatott vizsgálat a fiatalok médiahasználati szokásairól, így mára már összehasonlíthatóvá váltak az elmúlt évtizedben bekövetkezett változások.

Forrás: MTI