Oldal kiválasztása

Az országos, regionális és helyi média képviselői, illetve az egyház szolgálatában álló szervezetek tagjai is jól tudják, hogy digitális forradalom zajlik a világban. „És itt elsősorban nem is a technika, hanem sokkal inkább a szokások átalakulásáról van szó” – mondja Erwann Gaucher, a francia közszolgálati televízió, a France Télévisions tudósítója. A médiában dolgozó helyi csoportok nem is mindig mérték fel reálisan a digitális technika terjedésének mértékét. „Sokáig azt hittük, hogy ez csak néhány fiatal, „buherálni” kedvelő műsorkészítő és informatikus hobbija, akiket igyekeztünk a lehető legtávolabb tartani az írott sajtó világától” – folytatja nevetve Erwann Gaucher.

A technológia fejlődése azonban, megtetézve a sajtó válságával és az olvasó-, hallgató- és nézőközönség viselkedésének átalakulásával, úgy tűnik, mégis az egész szektort belerántja a nagy, digitális ismeretlenbe. Akár önként, akár kényszerből vesz részt benne, mindenki tudja, hogy a jövő ezen a színtéren fog játszódni. A Center for the Digital Future, a Dél-Kaliforniai Egyetem híres médiakutató intézete 2017-re már a nyomtatott sajtó teljes eltűnését jósolja Amerikában.

Az olvasói szokások valóban új eszközök elterjedéséről tanúskodnak, mint például a mobiltelefon vagy a táblagépek, melyek új formátumokat szabnak meg, új tempót diktálnak, és Erwann Gaucher szavaival élve „új figyelemgazdálkodást” igényelnek – szerepel a La Croix cikkében. Ma már, ha nem akarja elveszteni a közönségét, a médiának az új eszközökkel is elérhetőnek kell lennie, és minden módot meg kell ragadnia, amely alkalmasnak mutatkozik arra, hogy általa megtarthatja, illetve elébe mehet az olvasóinak. Ilyenek például az internetes közösségi oldalak, mint a Facebook és a Twitter, a hozzászólási (komment) lehetőség a cikkek alatt, vagy a közvetlen internetes kommunikáció… Mindez természetesen csak akkor valósulhat meg, ha maguk az újságírók is átállnak, és hajlandóak megtanulni ezt az új kultúrát, illetve képesek új, webes szakmákat kitalálni, mint például a számítógépes grafika vagy a rendszerfejlesztés, melyek szükségesek ahhoz, hogy az információ ezeken az új eszközökön is megjeleníthető legyen…

Kísérletezni kell hát, vállalva, hogy időnként hibázunk: erre jutottak a konferencián a legkülönbözőbb francia újságok, rádiók és tévék szakemberei. François Ernenwein, a la-croix.com főszerkesztője így nyilatkozott: „Egyik stratégia sem jobb, mint a másik, hiszen minden újság (rádió, televízió) más, mindnek megvannak a maga sajátosságai.” És valóban, sok szerkesztőség hoz létre kísérleti műhelyeket, melyekben nagyon eltérő munka folyik. A cél azonban közös: megismerni, és a híradás szolgálatába állítani az internet nyújtotta lehetőségeket.

A digitális világot és a XXI. századi egyházat csak egy kis lépés választja el egymástól, melyet a Szalézi Szent Ferenc Konferenciának sikerült megtennie. A konferenciát megszervező René Poujol újságíró irányítása alatt a keresztény napilapok, magazinok, internetes folyóiratok, televíziók és rádiók képviselői megosztották egymással az általuk kipróbált és használt stratégiákat, megbeszélték ezek hatását a keresztény közösségekre és tapasztalatokat cseréltek az Evangélium hirdetésének különféle módozatairól. A résztvevőknek küldött videoüzenetében Celli érsek, a Tömegtájékoztatás Pápai Tanácsának elnöke hangsúlyozta, mennyire fontos, hogy a keresztények „a tisztelet és az elfogadás hirdetőiként” jelen legyenek a digitális világban – írja a La Croix.

Forrás: Magyar Kurír