Oldal kiválasztása

Molnár Csaba, a részben a Nézőpont Intézet által végzett nem reprezentatív kutatások (172 kitöltő újságíró) alapján elmondta: a sajtómunkások saját megítélésük szerint feddhetetlenek, alaposak és jól képzettek. Az egytől ötig terjedő pontozásos vizsgálat során a legalacsonyabb pontszámot a jól fizetettség tulajdonsága kapta. A korrekt tájékoztatás kívánalmát a médiamunkásoknak – saját bevallásuk szerint – csak korlátozottan sikerül megvalósítaniuk. A sajtó szabadságáról a kérdőívet kitöltők 38 százaléka vélte úgy, hogy az közepes mértékben valósul meg. A tényfeltáró újságírás minősége 3-mas osztályzatot kapott, a szakma színvonalával a válaszadók 57 százaléka „inkább elégedetlen”. A médiában dolgozók valójában az újságírás hazai viszonyaival elégedetlenek – tette hozzá Molnár Csaba.

Panyi Szabolcs blogger a sajtószabadsággal kapcsolatban elmondta: a politika a véleményműfajokat fogja cenzúrára, öncenzúrára kényszeríteni. Hozzátette: üzleti szempontból a blogok egyébként is nehéz helyzetben vannak, a hirdetők ugyanis nem szeretnek megjelenni olyan felületeken, ahol markáns vélemények jelennek meg, főleg, ha azok kormánykritikusak. Mint elmondta, az ilyen partnerek félnek, hogy a kormányellenes állásponttal azonosítják majd cégüket. Ez részben a blogger-műfaj újdonságának hatása is.

Elekes András úgy vélte, a sajtó – különösen a napi- és hetilapok – válságidőszakot élnek át, a regionális napilapokkal ellentétben. Úgy látja, utóbbiak jobb helyzetben vannak, ugyanis közelebb állnak olvasóikhoz.

Egy 60 országot átfogó új, nemzetközi kutatási projekt bemutatására is sor került szerdán. Mark Thompson, a program egyik vezetője, az Open Society Institute képviseletében a külföldi jelentést mutatta be a jelenlévőknek. A new media digitalizációját elsősorban a hírek aspektusából vizsgálta – globális szinten, helyi szakértők közreműködésével. Az Open Society a demokrácia szempontjából közelítette meg a médiával kapcsolatban felmerült kérdéseket, annak függetlenségét különösen fontosnak tartotta elemzéseiben. Ezzel kapcsolatban Thompson beszámolt róla: Európa egyes részein visszalépést tapasztaltak – nemcsak a keleti országokban, hanem uniós tagállamokban is.

A magyarországi jelentésről Tóth Borbála elmondta, itt is több témakörre osztva elemezték az ország médiumainak helyzetét: digitalizáció, közmédia, közösségi hálók, újságírás, digitális átállás, üzleti modellek, valamint a jelen esetben különös figyelmet kapott szabályozás kérdése. A copy-paste újságírás térnyeréséről is szót ejtett Tóth Borbála, aki emellett az MTI hírfolyamának ingyenessé tételét is kiemelte. Mint mondta, ez csak a nehéz gazdasági helyzetben lévő médiumoknak kedvez, a hírfogyasztóknak nem, „mivel mindenhol ugyanazokat a híreket kapjuk”. A jelentés problémásnak jelölte meg a 2010-es médiaszabályozást, valamint a frekvenciakiosztás módszerét. A közszolgálati média esetében az átláthatóság növelését tüntették fel fontos feladatként. A jelentés egy sajtóalap felállítását is kezdeményezte a hirdetési pénzek objektív felosztása érdekében.

A Süddeutsche Zeitung munkatársa beszámolt róla, Németországban egyfajta verseny alakult ki a nyomtatott sajtó és az online között, pedig véleménye szerint a versenyszemlélet nem helyes megközelítés. Az újságíró felhívta a figyelmet: a közösségi média és a hírvilág versenyéről is beszélni kell, hiszen a Facebook is információt közvetít, és adott esetben a civil hírfolyam háttérbe szoríthatja a hivatásosok munkáját. Ezzel kapcsolatban úgy foglalt állást: az azonnali információátadás szempontjából nagyon hasznos szájtokról van szó, de az okokra az online nem biztos, hogy választ tud adni. Mindkét médiatípus tud létezni a másik mellett.

Mong Attila, az Origo szerkesztője arról beszélt: az internetes portálok az írástudatlanokkal nem találkoznak, de ő maga azt tapasztalta, hogy sok olvasó nem látja a különbséget például a hír- és véleményoldalak között. Mint mondta, újságírói felelősség is, hogy a kisebb gyakorlattal rendelkezők ne vesszenek el a hírfolyamban. Mong a közösségi szájtokról elmondta, azok egyelőre nem hoznak óriási méretű olvasóközönséget. Magyarországon a portálok a közösségi média kihasználásban késlekedtek – mondta, hozzátéve: a blogok ma brandépítésre alkalmasak, nem pénzcsinálásra, tehát sokan nem megfelelően használják azokat.

Forrás: media.mandiner.hu