Oldal kiválasztása

XVI. Benedek pápa ezt latin nyelven jelentette be egy konzisztóriumon. Értesülések szerint a 85 éves pápa arra hivatkozott, hogy elfáradt, nem bírja tovább a hivatal ellátásával járó terheket. „E munka alapvetően spirituális jellege miatt azt nem csupán szavakkal és tettekkel kell végezni, hanem szenvedéssel és imádsággal is. Tudatában vagyok e lépés komolyságának” – hangsúlyozta a katolikus egyházfő.

Emlékeztetett, hogy Róma püspökének tisztségét 2005. április 19-én bízták rá a pápaválasztó bíborosok. Jelezte azt is, hogy leköszönése miatt február 28-án este 20 órától a pápai trón üresen marad majd, ezért össze kell hívni a konklávét az új egyházfő megválasztására.

XVI. Benedek lemondásának bejelentését követően azonnal sajtótájékoztatót hívott össze a Vatikánban Federico Lombardi szentszéki szóvivő. „Mindannyiunkat meglepett. A konzisztóriumon részt vevő bíborosok nem ismerték a pápa szándékát” – hangoztatta a szentszéki sajtótermet elözönlő újságírók előtt Lombardi. A szóvivő Angelo Sodano bíborosnak, volt szentszéki államtitkárnak, a bíborosi kollégium vezetőjének szavait idézte, aki „derült égből villámcsapásnak” nevezte XVI. Benedek bejelentését. Márciusra, talán már húsvétra új pápa vezetheti az egyházat” – jelentette ki Lombardi, hangsúlyozva, hogy XVI. Benedek nem vesz részt utódja megválasztásában.

Körlevelet írt Erdő Péter

Erdő Péter bíboros, prímás körlevélben fordult az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye híveihez és papjaihoz, miután XVI. Benedek pápa hétfőn bejelentette, hogy február 28-án lemond tisztségéről. „Értesülve Szentatyánk, XVI. Benedek pápa lemondásáról, amely február 28-án lép hatályba, hálát adunk az Isteni Gondviselésnek mindazokért a kegyelmekért és ajándékokért, amelyekben XVI. Benedek pápa apostoli szolgálata által az Egyházat és az emberiséget részesítette. Különös szeretettel emlékezünk vissza Egyházunk és Hazánk iránti nagylelkű jóindulatára, melynek egyik kiemelkedő jele volt szentéletű vértanúink boldoggá avatása” – írta az esztergom-budapesti érsek. A rendelkezés szerint a körlevelet az egyházmegyében február 28-ig minden vasárnapi szentmisén felolvassák. Az ajánlás kitér arra: „a nyilvános szentmisék után a miséző pap a hívekkel közösen mondjon el egy Miatyánkot és egy Üdvözlégyet Szentatyánkért és Egyházunkért”.

Erdő Péter is az esélyesek között

Az APA nyolc esélyest – papabilist, azaz pápaképes főpapot – sorol fel, a negyedik helyre téve Erdő Pétert, aki 2003-ban került be a bíborosi kollégiumba, a testület legfiatalabb tagjaként. A hírügynökség megjegyzi, hogy a 60 éves Erdő Péter 2006-ban az Európai Katolikus Püspöki Konferenciák Tanácsának elnöke lett. Az APA listáján szereplő nevek: Óscar Andrés Rodríguez Maradiaga bíboros, hondurasi érsek; Jorge Mario Bergoglio, Buenos Aires érseke; Christoph Schönborn bíboros, bécsi érsek; Erdő Péter, az Esztergom-budapesti főegyházmegye érseke; Angelo Scola milánói érsek; Peter Kodwo Appiah Turkson, a ghánai püspöki konferencia elnöke; Angelo Bagnasco, az olasz püspöki konferencia elnöke, Genova érseke; a kanadai Marc Ouellet québeci érsek, a vatikáni püspöki kongregáció feje.

A lemondó nyilatkozat fordítása (Magyar Kurír) az alábbiakban olvasható:

„Kedves Testvérek!

Nemcsak a három szentté avatás miatt hívtalak össze benneteket erre a konzisztóriumra, hanem azért is, hogy közöljem veletek döntésemet, amely nagy jelentőségű az egyház élete számára. Miután ismételten megvizsgáltam lelkiismeretemet Isten előtt, eljutottam arra a bizonyosságra, hogy erőnlétem előrehaladott korom miatt már nem alkalmas arra, hogy megfelelő módon gyakoroljam a péteri szolgálatot.

Nagyon jól tudom, hogy ezt a feladatot, spirituális lényege miatt, nem pusztán tettekkel és szavakkal, hanem szenvedéssel és imával is teljesíteni kell. Azonban a mai világban, amely gyors változásoknak van kitéve, és a hitélet szempontjából nagy jelentőségű kérdések rázzák meg, Szent Péter hajójának kormányzásához és az evangélium hirdetéséhez szükség van mind a test, mind a lélek erejére. Ez az erő az utóbbi hónapokban olyan mértékben csökkent bennem, hogy el kell ismernem: képtelen vagyok jól megfelelni a rám bízott szolgálatnak.

Ezért, tudatában e tett súlyosságának, teljes szabadsággal kinyilatkoztatom, hogy lemondok szolgálatomról mint Róma püspöke, mint Szent Péter utóda, amelyre 2005. április 19-én a bíborosok révén kaptam megbízatást. 2013. február 28-a este 8 órától a római szék, Szent Péter széke üresnek nyilvánítandó. Az illetékeseknek konklávét kell összehívniuk az új pápa megválasztására.

Kedves Testvérek! Teljes szívemből köszönetet mondok nektek azért a szeretetért és munkáért, amellyel velem együtt hordoztátok szolgálatom súlyát, és bocsánatot kérek minden hibámért. Most ajánljuk az Anyaszentegyházat legfőbb pásztora, a mi Urunk, Jézus Krisztus gondjaiba. Fohászkodjunk szent anyjához, Máriához, hogy anyai jóságával segítse a bíboros atyákat az új pápa megválasztásában. Ami engem illet, a jövőben is teljes szívvel kívánom szolgálni Isten szent egyházát imának szentelt életemmel.”

Életrajz

Joseph Alois Ratzinger (2005 áprilisa óta XVI. Benedek pápa) a bajorországi Marktl am Innben született 1927. április 16-án, nagyszombaton. Apja csendőrtiszt, anyja szállodai szakács volt. 1941-ben, mivel minden 14 éven felüli fiúnak kötelező volt, belépett a Hitlerjugendba, melynek kötelékében Magyarországon tankcsapdákat kellett felállítania, onnan dezertált. 1945-ben fogságba esett, majd szabadulása után jelentkezett a szemináriumba, 1951-ben szentelték pappá. Professzori kinevezése után a regensburgi egyetemen tanszéket alapított, melyet azóta is Ratzinger-iskolának hívnak. Katolikus folyóiratot is létrehozott (1972), öt esztendővel később pedig már München érseke volt, ugyanettől az évtől bíboros.

1981-ben II. János Pál pápa kinevezte a Hittani Kongregáció (egyházi tanítóhivatal) élére, ebből a pozícióból ítélte el 2003-ban az inkvizíció módszereit. Elődje legbelsőbb bizalmasává vált, II. János Pál gyászszertartását is ő celebrálta. Pápasága előtt – konzervatív szigora miatt – ráragadt az Isten rottweilere becenév. Kijelentette többek között, hogy aki az abortuszt és az eutanáziát támogatja, annak nem szolgáltatható ki szentség. Hat nyelven beszél, további négyen olvas és ért, kiválóan zongorázik. Egy 2006-os, a muszlim vallásosságot elemző beszédében elhangzottak miatt bocsánatkérésre kényszerült, majd 2008-ban Ausztráliában önszántából bocsánatot kért minden szexuális zaklatásért, amit papok valaha elkövettek gyerekek ellen. 2010-ben pedig minden, papok által elkövetett visszaélésért bocsánatot kért. Ő a nyolcadik német Péter-utód, a 265. szentatya.

Forrás: Magyar Kurír, mno.hu