– A cigány-magyar együttélés régi témája a szociofotósoknak. Mennyiben vár új megközelítést a jelentkezőktől a pályázat?
– A fotópályázat ötletét az adta, hogy konferenciát szervezünk április 12-én Budapesten, Fehéren-feketén – Felelősen a cigány–magyar együttélésről címmel. Ehhez kapcsolódóan találtuk ki, hogy legyen fotópályázat is azonos címmel, amely szélesebb közönséget szólít meg. A konferencián, amelyet a Századvég Alapítvánnyal és a Mathias Corvinus Collegiummal közösen szervezünk, nem elsősorban integrációról beszélünk majd, sokkal inkább felzárkóztatásról. Arra keressük a választ, hogy ez hogyan valósítható meg, mit kér ehhez a hátrányos helyzetben levő kisebbség a többségtől és mit vár el saját magától. Úgy látjuk, hogy a közbeszédben két szélsőséges megközelítés erősödött fel az elmúlt időszakban: az egyik azt mondja, hogy a többségi társadalom kirekesztő, diszkrimináló és szegregáló, a másik pedig azt, hogy a cigányság beilleszkedését az egyes közösségeikre, tehát nem a cigányság egészére, gyakran jellemző negatív viselkedésminták nehezítik. A szövetség egyfajta párbeszédet vár a témában, és azt szeretnénk, ha a fotók is ezt a dialógust közvetítenék. A Magyar Katolikus Újságírók Szövetsége látja a társadalmi és politikai törekvést a problémák megoldására, működő példákat is látunk világi és egyházi vonalon egyaránt, ahol nem előre gyártott tervek szerint, hanem helyi adottságokat felmérve és a szeretet törvényeit követve foglalkoznak cigány fiatalokkal, családokkal, gyakran magyar és cigány gyerekekkel egyszerre. Az egyháznak még nagyobb szerepet kellene adni a cigány–magyar együttélés megoldásában.
– Bárki beküldheti majd a képeit a versenyre?
– A pályázat mindenki számára nyitott, a Magyar Katolikus Újságírók Szövetsége csupán azt határozza meg, hogy a Kárpát-medencében élő cigányság sorsával, a cigány–magyar együttélés témájával foglalkozzék a fotó. Fontos, hogy társadalomábrázolást várunk, vagyis nem feltétlenül „művészieskedő”, érzelemdús képeket, vagy a mélyszegénységet ábrázoló szociofotókat. A pályázat kiírását több fotográfussal egyeztetve állítottuk össze, külön köszönet illeti ebben a munkában az MTI fotószakosztályának vezetőjét, Virágvölgyi Istvánt. A Magyar Művészeti Akadémia mint a pályázat főtámogatója ajánlotta fel a pénzzel járó díjakat. Másfél millió forint összdíjazású pályázat alig akad Magyarországon, hétszázezer forint jár az első helyezettnek, ötszázezer a másodiknak, végül háromszázezer a harmadiknak. A pályázatra 2012 januárja és 2013. március 10-e között készült képeket várunk, s mivel az ország valamennyi közép- és felsőfokú intézményébe eljuttattuk a pályázatot, reméljük, hogy a fiatalok fantáziáját is sikerül megmozgatnunk. Már eddig is jelentős számú jelentkezőnk van, amiből látható, hogy ez a téma mennyire foglalkoztatja a társadalmat.
– Kik a zsűri tagjai?
– Az idén nyolcvanéves Sára Sándor filmrendezőt, a Magyar Művészeti Akadémia tagját választottuk a zsűri elnökéül, aki fotográfusként rengeteget foglalkozott a cigánysággal és a vidéki élettel. Tagja lesz az idén hetvenéves, Balázs Béla-díjas fotóművész, Benkő Imre, aki szintén a művészeti akadémia tagja. Elvállata a felkérést Kopek Gábor, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem rektora, aki fotóművész is, Nándorfi Máté, az MTI képszerkesztője és Száraz Miklós György író, aki a „civileket” képviseli.
– Hirdettek már korábban is pályázatot, vagy a kezdeményezés újnak mondható?
– A Magyar Katolikus Újságírók Szövetsége 2006-ban már próbálkozott ilyennel, de ezzel a második fotópályázattal reméljük, hogy sikerül hagyományt teremtenünk. Olyan pályázatkezelő rendszert készítettünk, amely minden elvárásnak megfelel a pályázó, a zsűri és a szervezők részéről egyaránt. A zsűrizés egyébként háromfordulós lesz, ahol a zsűri tagjai előtt a szerzők végig anonimitásban maradnak. Az első két forduló online bonyolódik majd, csak a harmadik, végső eredményt hozó döntéshez hívjuk össze a zsűri tagjait.
Keresztény értékek
A Magyar Katolikus Újságírók Szövetsége tagjainak fontos jellemzője a szakmai szempontok érvényesítése a keresztény értékek és az ezekből fakadó etikai normák képviseletének vállalása felekezeti hovatartozás nélkül. A szervezet 1991 februárjában alakult, alapítói között szerepelnek a katolikus sajtó munkatársai, katolikus írók, újságírók és kiadók, jelenleg több mint 850 tagja van.
Szilléry Éva, Magyar Hírlap
2013. február 27., szerda