A Magyar Lapkiadók Egyesülete szerint a tavalyi bázisban nem voltak kiugró tételek és a gazdasági növekedés is a reklámozási hajlandóság fennmaradása irányába hat.
Kovács Tibor, a Magyar Lapkiadók Egyesületének elnöke szerint az optimizmus alapja az, hogy a múlt év reklámbevételeinek struktúrája azt jelzi, idén nem csökken a reklámbevétel. Az állami és a politikai hirdetési költések a printpiacon nem nőttek olyan mértékben, hogy az túlságosan magas bázist jelentene, miként a nagy nemzetközi sportesemények is kisebb mértékben járultak hozzá a bevételeikhez, mint más médiatípusoknál, így ezen a piacon nem várható az előző évekhez képest nagy kiesés.
Mindeközben a kiskereskedelmi forgalom növekszik, és ha a gazdasági mutatók is javulnak, feltételezhető, hogy a reklámozási hajlandóság is legalább marad a jelenlegi szinten. Kovács Tibor ugyanakkor a bizonytalansági faktorok között említette a reklámadó szabályainak változását, a terjesztői piac várható átalakulását, valamint a vasárnapi nyitva tartás korlátozását, hozzátéve, a hazai lapfogyasztók 39 százaléka a hét utolsó napján is vásárolt újságot, és a vasárnap eladott lapok hozták az árus terjesztési bevétel 8-9 százalékát. A kérdés az, hogy ezek a fogyasztók találnak-e elérhető közelségben olyan helyet, ahol vasárnap is megvehetik az újságot, másnapra teszik át a vásárlást vagy egyszerűen lemondanak róla.
Az MLE elnöke közölte: a tavalyi 6-7 százalék körüli példányszámcsökkenés ellenére a kiadói összbevétel alig lett kisebb, mivel ezt a helyzetet a kiadók az árképzéssel tudták kezelni, ez végeredményként a 2013-as évitől már csak két százalékkal elmaradó árbevételt eredményezett. Az ágazat költségeit meghatározó tényezők között említette, hogy a hazai piacon működő kiadóknak továbbra is mindenképpen meg kell fizetniük a magyar nyelvű tartalom előállításának árát. A szállítás díjai fajlagosan emelkedtek – a terjesztési helyek átalakulása nyomán, amit részben a csökkenő energiaárak ellensúlyoztak. A papír ára pedig ciklikusan változik.
„Hitelessége és jelentős olvasótábora miatt a nyomtatott sajtó továbbra is megkerülhetetlen a hirdetési mixben” – jegyezte meg Kovács Tibor, hozzátéve, hogy a különböző médiatípusok között a nyomtatott sajtó foglalkoztatja a legtöbb újságírót, szerkesztőt, és ha kell, „mindig közlik a helyreigazítást is, nem csak eltüntetik a képernyőről az adott tartalmat”. Az MLE elnöke kitért az utóbbi évek trendjére is, mely szerint mind több nagy márka indít nyomtatott kiadványt, márkamagazint.
A sajtópiac több mint 100 milliárdosra becsült 2014. évi bevételéből 34,6 milliárd forint volt a hirdetési árbevétel, ezt egészítette ki még a mintegy 60 milliárdos értékesítési árbevétel. A printmárkák online megjelenéséhez köthető tevékenységek 5,6 milliárdot hoztak. Az iparág nyereségessége szakértői becslések szerint ezzel együtt sem haladja meg az átlagos 2-3 százalékos szintet.
Forrás: MTI