Oldal kiválasztása

Karas Monika hangsúlyozta: napjainkban már nem az a kérdés, hogy mire használható az internet, hanem az, hogy milyen minőségben, milyen lefedettséggel működik a jövőben a hálózat. A területi lefedettség bővítéséről elmondta: üdvözlik azt az uniós döntést, amely szerint 2020-ra minden európai polgár számára hozzáférhetővé kell tenni a legalább 30 megabites sávszélességet, hiszen ez mindenki számára egyenlő esélyt biztosít arra, hogy hozzáférjen az infokommunikációs és kulturális javakhoz.

Az elnök emlékeztetett: ez a cél vezérelte a hatóságot, amikor egy éve kihirdette a szélessávú frekvenciapályázat négy nyertesét, és ugyanezt várják a 3400-3800 MHz-es frekvenciablokk értékesítésétől, aminek előkészítése jelenleg is tart. A magasabb minőség garantálása érdekében szelessav.net címen indítottak honlapot, amelyen ellenőrizhető a netsebesség, és amelynek révén kialakíthatják Magyarország internetsebesség-térképét. A hatóság elnöke emlékeztetett: az idén fogadták el uniós szinten a hálózatsemlegességről szóló javaslatot, amely szerint az internetszolgáltatóknak minden forgalmat egyenlően kell kezelniük, így nem korlátozhatják az online üzenetküldő szolgáltatások használatát sem. Hozzátette: a hatóság figyelemmel fogja kísérni a döntés megvalósulását.

A kormány azért döntött úgy, hogy az uniós ajánlásnál két évvel korábbra, 2018-ra el kell készülnie a hazai szélessávú hálózat kiépítésének, mert az infrastruktúra-fejlesztés tényleges versenyelőnyt hoz – mondta a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium infokommunikációért felelős helyettes államtitkára. Solymár Károly Balázs ismertetése szerint 883 ezer magyarországi háztartásban nem érhető el a legalább 30 megabites szolgáltatás, de ezek közül mintegy félmillió hozzáférését önkéntes vállalásként biztosítják a szolgáltatók. A fejlesztésre 68 milliárd forintnyi vissza nem térítendő és 10 milliárdos visszatérítendő forrás áll rendelkezésre, és van olyan térség, ahol a költségek 90 százalékát pályázati forrásból fedezhetik. A hazai hálózatról azt mondta, főleg az ország délnyugati részén kedvezőtlen jelenleg a helyzet, de Budapest egyes kerületeiben is vannak komoly problémák.

Az internetről szóló nemzeti konzultáció (InternetKon) véleménynyilvánítási fázisa csak szerdán zárul, de már megállapíthatóak a legfőbb következtetései – jelentette ki kedden Siófokon, az Internet Hungary konferencián az InternetKon előkészítéséért és lebonyolításáért felelős miniszterelnöki biztos. Deutsch Tamás közlése szerint több tucat lehet azon javaslatok száma, amelyeket a megfogalmazódó vélemények alapján a kormány elé terjesztenek; az InternetKon legfontosabb témái közül első helyen a hozzáférhető és mindenki által megfizethető internetet említette, aminek része a szolgáltatást terhelő áfa és közműadó csökkentése, valamint az, hogy minden településen legyen ingyen elérhető wifi-hálózat. A további fontos kérdések közé sorolta az internet és a digitalizáció iskolai-oktatási vetületét, a gyermekek védelmét jogszabály-szigorítással, az  önszabályozás erősítésével és az oktatás révén; továbbá a jó magyar nyelvű tartalmak és szolgáltatások elérhetőségét, a hazai vállalkozások digitális fejlesztésének kiemelt támogatását, valamint azt, hogy “a multinacionális cégek is kivegyék a részüket a digitális gazdaság fejlesztéséből”.

A Juncker-bizottság egyik fő feladata az egységes digitális piac megteremtése, ezzel az akadálymentes e-kereskedelemhez szükséges rendszer kialakítása, illetve az egyenlő versenyfeltételek biztosítása és a fogyasztói bizalom erősítése – mondta Nagy-Rothengass Márta, az Európai Bizottság osztályvezetője kedden a 16. Internet Hungary rendezvényen. Kifejtette: a tagországokkal folytatott konzultáció eredményeként az Európai Bizottság többek között az e-kereskedelemre vonatkozó szabályok harmonizáláról nyújtott be javaslatot és a csomagküldő szolgálatok árainak átláthatóságáért, valamint az indokolatlan területi alapú tartalomkorlátozás  leépítéséért tett lépéseket. A fogyasztói bizalom erősítése érdekében felülvizsgálják a fogyasztói együttműködésről szóló rendeletet, nyitott panasz-továbbadási és válaszlehetőséget biztosítanak, így akár egy Svédországból rendelt csomag esetén is könnyebben megoldható a panaszkezelés – tette hozzá az osztályvezető. Nagy-Rothengass Márta beszámolt arról is, hogy statisztikák szerint a magyar kis- és középvállalkozások forgalmának 6,6 százaléka származik online kereskedésből, ami 2 százalékponttal marad el az EU-átlagtól.