Napjainkban nyilvánvalóan nem beszélhetünk cenzúráról, a média szabadsága törvény által biztosított – fejti ki Szikora József a MAKÚSZ elnöke az Indexen megjelent vitacikkben. Hargitai Miklós, a MÚOSZ elnöke más állásponton van.
(…) A médiával kapcsolatos katolikus tanítás az információhoz való alapvető jog rögzítése mellett kiemelten hangsúlyozza a médiatartalmakkal kapcsolatos felelősséget és erkölcsiséget. Napjainkban nyilvánvalóan nem beszélhetünk cenzúráról, a média szabadsága törvény által biztosított – fejti ki Szikora József a MAKÚSZ elnöke, a “Cenzúra, hatalmi politika, közjó – Töredékes töprengés a médiáról” című Indexen megjelent cikkben.
Hozzáteszi: “Sokszínűség, hatalom-ellenőrzés helyett sokkal érdemesebb lenne azt vizsgálni, hogy a média – pártállástól, politikai ízléstől függetlenül – megfelel-e a felelősség és az erkölcsiség kívánalmainak. E rövid gondolatmenetben sommásan annyit mondhatunk, hogy nem. Pártállástól, politikai ízléstől függetlenül, sajnos, nem”.
A Magyar Katolikus Rádió főszerkesztője a cikkben rámutat arra is, hogy nemcsak az hazugság, ami tényszerűen nem igaz. A stílustalan média, a nyelvet silányító média, a műveletlen média, a saját közössége, nemzete ellen acsarkodó média, a pusztán kereskedelmi vagy pusztán politikai haszonért létrejött média eleve nem lehet igaz. A közmédiával szembeni propagandavád ugyan nem állja meg a helyét szerinte, mindazonáltal az ottani alkotók is sokat tanulhatnak véleménye szerint a cikkben is idézett egyházi tanításból.
A MAKÚSZ elnöke az elemzés végén javaslatot tesz egy olyan médiakamara létrehozására, amely újságíró illetve médiatartalom-alkotó munkatársak szakmai szervezeteinek ernyőszervezete lenne.
Az a kijelentés, hogy a kormánytól független média bármelyik, a köztájékoztatás szempontjából fontos sajtópiaci szegmensben vezető szereplő lenne, nem tartalmaz igazságot – szögezi le Hargitai Miklós az Indexen megjelent, „Magyarországon a sajtó szabad” című vitacikkében.
A Magyar Újságírók Országos Szövetségének elnöke kritikus hangvételű elemzésében kifejti: “A kormány(párt) 2010–2011-ben az alkotmány és a médiatörvény átírásával létrehozott a saját maga számára egy nagyon kényelmes szabályozási környezetet a sajtóban, de még ennek a szabályait is naponta megszegi. A leglátványosabban az úgynevezett közmédiában: nincs olyan nap, nincs olyan közéleti-politikai műsor, ahol ne sértenék meg durván, nyilvánvalóan a magyar és az európai sajtójogot.”
A cikkben olvashatunk arról is, hogy szerinte az Európai Bizottság pedig minderről (mármint a magyar sajtószabadság szerző szerinti rossz állapotáról – szerk.) részletes információkkal rendelkezik, hiszen 2016-ban kapott egy kötetnyi terjedelmű, alaposan kidolgozott versenypiaci panaszbeadványt a közmédia piactorzító magatartásáról, 2019-ben pedig egy másikat a fideszes pártsajtó illegális állami támogatásáról és a KESMA-ról.
Hozzáteszi: ha akarna, akár fel is léphetne a magyar sajtószabadság (vagy legalább a média piaci szabadsága) érdekében. Hogy nem teszi, és helyette ilyen semmire sem jó alibijelentésekkel és -eljárásokkal múlatja az idejét, az számára azt jelzi: hiányzik vagy legalábbis eddig hiányzott hozzá a szándék.
Forrás: index.hu