Oldal kiválasztása

80. életévében elhunyt Jankovics Marcell rajzfilmrendező, grafikus, könyvillusztrátor, művelődéstörténész, a nemzet művésze, a Magyar Művészeti Akadémia tiszteletbeli elnöke – közölte a Magyar Művészeti Akadémia. „Jankovics Marcell népszerűségét – a mindenki által ismert animációs filmjei mellett – közösségépítő, pozitív lelkiségének is köszönheti. Oldott előadói stílusa és magabiztos szakmai tudása miatt méltán lett közkedvelt, a magyar kultúra meghatározó személyisége” – áll a közleményben. Jankovics Marcellt az MMA és az Emberi Erőforrások Minisztériuma is a saját halottjának tekinti.

Fotó: Magyar Művészeti Akadémia Facebook-oldala

Jankovics Marcell 1941-ben született Budapesten. A hatvanas évek elején a Pannónia Filmvállalathoz (ma Pannóniafilm Kft.) került, ahol fázisrajzolóként kezdett. 1965-ben rendezőnek nevezték ki, majd három évig, 1968-ig Dargay Attilával és Nepp Józseffel közösen készítették a nagy sikerű Gusztáv című rajzfilmsorozatot.

1973-ban elkészült az első egészestés rajzfilmje, a János vitéz, amely a magyar rajzfilmtörténetben mérföldkő. Kiemelt szerepet kap a filmben, mint sok további munkában is, a következetes színdramaturgia. Egy évvel később a Hanna-Barbera megvásárolta a János vitéz című rajzfilmje amerikai forgalmazási jogát, ám azt eddig nem mutatták be Amerikában.

Jankovics Marcell a kisfilmek készítését sem hagyta abba, sorra nyert velük a nemzetközi szakmai megmérettetéseken; a Sisyphus című munkáját 1974-ben Oscar-díjra is jelölték. 1977-ben elkészítette a Küzdők című rövidfilmjét (cannes-i Arany Pálma). A három fekete-fehér rövidfilmje – Mélyvíz, Sisyphus, Küzdők – egyfajta triptichon részeinek tekinthetők, a témák mitológiai allegóriákba vannak kódolva. 1981-ben mutatták be a Fehérlófiát, amely nemzetközi elismerést hozott.

Péterfy László szobrásszal, Csete György és Makovecz Imre építésszel, Kelemen András pszichiáterrel, Kovács István költővel, Molnár Imre iparművésszel és másokkal 1981-ben megalapította a Március 15. Társaságot, mely a kor igazságtalan kitüntetési gyakorlatával szembeni tiltakozásként harminc éven át magándíjjal jutalmazta a kiemelkedő életműveket.

1977-ben kezdte el a Magyar népmesék sorozatot, amelyet forgatókönyvíróként, rendezőként, tervezőként 2002-ig gondozott. Ezeken a népmese-animációkon generációk sora nőtt fel, hungarikum lett. Az első, a harmadik és az ötödik sorozatban a figuraterveket és a forgatókönyvet is ő készítette. A másodiknál és a negyediknél “csak” főrendezőként szerepel, de újra és újra visszahívják, a sorozat “szellemi atyjának” azóta is őt tekintik.

Kisebb animációs munkák után elindult a Mondák a magyar történelemből című sorozat, amely a Képes Krónika világára épül és legfőbb célja a történelmi ismeretterjesztés. Következő egészestés filmje az Ének a csodaszarvasról (2002), melyet Szörényi Levente felkérésére készített el. Régi terve valósult meg Az ember tragédiája (2011) elkészültekor. A 160 perces rajzfilm 23 évig készült, minden színt más stílusban rajzoltak meg. Az utóbbi években a Toldi rajzfilmesítésével foglalkozott.

1994-ben a Magyar Művészeti Akadémia tagja lett, majd két évvel később kinevezték a Pannóniafilm Kft. ügyvezető igazgatójává. Még ugyanebben az évben megpályázta a Duna Televízió elnöki posztját, sikertelenül. A következő évben a Magyar Iparművészeti Egyetem DLA tudományos fokozattal rendelkező egyetemi magántanára lett. 1998–2002 között, majd 2010. augusztus 1. és 2011. október 15. között a Nemzeti Kulturális Alap Bizottsága, 1998-tól a Magyar Művelődési Társaság elnöke, 2003-tól a Fidesz Kulturális Tagozatának elnökségi tagja volt.

Jankovics Marcellnek grafikusi, könyvillusztrátori tevékenysége is meghatározó volt, valamint művelődéstörténészként is maradandót alkotott. Készített rajzfilmplakátokat, tervezett emblémákat, saját könyvein kívül illusztrált mesekönyveket és más szépirodalmi műveket. Cikkei, tanulmányai és számos könyve jelent meg. 2007-ben Méry Gábor fotóművésszel együtt elkezdte feldolgozni a Felvidék templomait és azok szárnyasoltárait. 2015-ben jelent meg A vizuális nevelésről című könyve, melyet egyik legfontosabb írásának nevezett. A Magyar Nagylexikon első öt kötetének szerző munkatársa volt (1993-1997).

A Duna Televízió egyik alapítója volt. Kurátorként, szóvivőként, az induló televízió műsortanácsának elnökeként is dolgozott.

Számos kitüntetést kapott: 1974-ben Balázs Béla-díjat, 1978-ban Kossuth-díjat, 2007-ben Prima Pimissima díjat vehetett át. 2013-ban megkapta a Magyar Érdemrend Középkeresztje a csillaggal kitüntetést, 2014 óta a nemzet művésze volt. 2019-ben vehette át a közmédia életműdíját, a Csoóri Sándor-díjat. 1998-tól 2000-ig a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) elnöke, 2010-ben az NKA elnöke volt. Az MMA egyesülethez 1993-ban csatlakozott. 2011. november 5-től, az MMA köztestületi rangra emelésével a tagság beválasztotta az elnökségbe. 2014 és 2020 között a MMA alelnöke, majd 2020-tól a köztestület tiszteletbeli elnöke lett.

Forrás: Mandiner, Magyar Művészeti Akadémia, MTI