Karas Monika, a médiatanács elnöke tájékoztatta a magyar médiaszolgáltatások helyzetéről az Európai Parlament (EP) állampolgári jogi, bel- és igazságügyi (LIBE) bizottságának tagjait, akik tényfeltáró körúton vesznek részt Magyarországon – közölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) pénteken az MTI-vel.
A közlemény szerint a LIBE bizottság meghívására Karas Monika pénteken találkozón vett részt a bizottság tagjaival, amelyen beszámolt arról, hogy Magyarország a sajtó és a médiaszolgáltatások szabadságát és sokszínűségét olyan értéknek tartja, hogy azt az alaptörvényben is szerepelteti, a médiatörvényt pedig csak kétharmados törvénnyel lehet elfogadni vagy módosítani.
Az elnök kiemelte, hogy Magyarországon a médiapiac nemzetközi összehasonlításban is sokszínű: jelenleg 6811 nyomtatott sajtótermék és 3613 internetes újság működik, ez 10 424 sajtóterméket jelent. Magyarországon 165 rádió és 373 televízió adása fogható lineáris módon, 105 rádió és 10 televízió pedig interneten keresztül, a nézők és hallgatók tehát 270 rádió és 373 televízió adása közül választhatnak.
A médiaszolgáltatások közül 362 kereskedelmi és 156 közösségi, utóbbiak médiaszolgáltatási díj megfizetése nélkül sugároznak. Továbbá 20 közszolgálati médiaszolgáltatás is működik, 7 rádió és 13 televíziós csatorna.
A médiaszolgáltatásokat sokrétű pályázati rendszerrel anyagilag is segíti a médiatanács, amely 2011-es megalakulása óta 13,5 milliárd forint (37,5 millió euró) támogatást nyújtott, ebből többi között műsorgyártásra 7,7 milliárd forintot (21,2 millió euró), általános fenntartási és rezsiköltségekre 4,5 milliárd forintot (12,7 millió euró), műszaki fejlesztésekre pedig 1,1 milliárd forintot (3,1 millió euró).
Az elnököt idézve azt írták: a médiatanács teljes átláthatóság mellett dolgozik, működése, gazdálkodása, napirendje és döntései nyilvánosak, a döntéseket pedig a médiaszolgáltatók bíróságon támadhatják meg. Az elmúlt tíz évben a grémium által hozott hatósági döntések közül a médiaszolgáltatók 381-et támadtak meg, a bíróság az esetek 83 százalékában, 317 alkalommal a médiatanács döntését helyben hagyva hozott ítéletet. A bírósági döntésekből két tendencia látszik: egyrészt a gyermekek védelme elsőbbséget élvez a szólásszabadság és a sajtószabadság elvével ütközéskor, másrészt a tanácsnak a bírságok kiszabásakor az arányosság és a fokozatosság elvét kell követnie.
Forrás: MTI