Oldal kiválasztása

Paradigmaváltás zajlik a nyilvános kommunikáció színterein, az új médiakultúrát alapvetően a közösségi média befolyása határozza meg. A nyilvánosság súlypontja áttevődött az internetre, így a hatósági szerepfelfogás is átalakul – mondta Koltay András, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsának elnöke az MTI-nek adott interjúban.

Kitért arra, hogy a média és a hírközlés világa egyre kevésbé választható el egymástól. Míg a hatóság dolga 20 évvel ezelőtt a televíziók és a rádiók „ügyes-bajos dolgai” és az akkori hírközlési szolgáltatások köré összpontosult, addig ma már a nyilvános tér máshogyan néz ki. „Új médiakultúrát” tapasztalunk, amit alapvetően az internetes szolgáltatások, és azon belül elsősorban a közösségi média befolyásol. Ez már olyan világ, amelyben „nem kizárólag a hatóság és a szolgáltatók együttműködése határozza meg azt, hogy milyen minőségű ez a médiakultúra, hanem a felhasználók, a közönség és sok más érdekelt részese az ökoszisztémának.”

A hatósági szerep átalakul, sokkal inkább az együttműködés, a társszabályozás, a szelíd ösztönzők felé mozdul el, mintsem a kemény hatósági eszköztár, a bírságolás irányába. Ennek az új médiakultúrának rengeteg előnye és kockázata van, a hatóságnak kiemelt szereplőként kell ebben az együttműködésben részt vennie, ami a hagyományostól merőben eltérő szerepfelfogás. Koltay András azt mondta, az ezen utóbbi irányba tervez elmozdulni az elnöksége alatt, mert ez a célravezetőbb út.

Arra a kérdésre, hogy az idei évben milyen konkrét feladatokat terveznek, kiemelte: a gyermekvédelem területén „szintet lépve” a hatóság korábbi tevékenységeinek körét kibővítenék, a szülőknek-tanároknak-gyermekeknek egyformán nagyobb biztonságos online tér érdekében munkálkodnának. További prioritásnak nevezte az online platformok – Facebook, Instagram, Twitter, videómegosztók – szabályozását, társadalmi hatásainak vizsgálatát, amibe a keresőmotorok, webáruházak és minden olyan szolgáltatás beletartoznak, amelyek a felhasználók aktív magatartására és nyilvános kommunikációjára épülnek.

Tavasszal felméri a hatóság a hírközlési frekvenciaigényeket. Megjegyezte, „hogy az ország élen jár a frekvenciahasznosításban, a 2020-ban és 2021-ben zárult árverési folyamatok alapján a következő 20 évre a magyar hírközlési piac rendben van.” A 3G technológia tervezett kivezetése lehetővé teszi, hogy a fejlettebb 4G, 5G szolgáltatások hatékonyabban segítsék az ország digitális versenyképességét.

Forrás: MTI