Oldal kiválasztása

Az összegyűlteket a MAKÚSZ elnöke, Szikora József köszöntötte, aki kiemelte, hogy a média a közölt információk által mindenki okulására válhat. Darvas Kozma József, a millenniumi Szent Kereszt plébánia esperes-plébánosa a gyulafehérvári érsekség millenniumáról beszélt, rámutatva a magyarság és a kereszténység vándorlások korában kezdődő kapcsolatára, a magyar kereszténység alakulására a honfoglalás korától egészen napjainkig, különös tekintettel az egykori erdélyi egyházmegyére. Történelmi áttekintőjének végén hangsúlyozta: „Hitünk parancsa, hogy ne csak a templomokban, hanem azokon kívül is testvérek maradjunk.”

Bodó Márta, a Vasárnap és Keresztény Szó katolikus lapok felelős szerkesztője azt a kérdést vetette fel, hogy hol helyezkedik el a keresztény újságíró, szerkesztő a világi sajtón, illetve az egyházi munkaterületeken belül. Rámutatott arra a nehézségre, amivel gyakran szembesül: a világi média sok esetben nem vesz tudomást arról, hogy a keresztény (és nem csupán a katolikus) sajtó profi és komoly dolog is lehet. Az egyház pedig a maga valójában bizonyos értelemben determinálja a sajtóhoz kerülő médiaszakember beilleszkedését, ugyanis különböző közegbefogadással és közegellenállással kell megbirkóznia. Sok esetben a vallásosságának és a szakmai hozzáértésének kérdését ütköztetik, például amikor a közlésre szánt anyagban megfogalmazásbeli vagy helyesírási hibákat átjavít, azt vetik a szemére, hogy nem eléggé vallásos, azért nem tudja elfogadni a leadott anyag minőségét. Ugyanakkor a tájékoztatás eszköze ma egyre inkább a világháló. Az olvasók az internetről hamarabb értesülhetnek a világban történtekről, mint az írott sajtóból. Kérdésfelvetésének utolsó pontjában felhívta a jelenlévők figyelmét arra, hogy a Vatikán szociális/társadalmi kommunikációról beszél, míg a magyar keresztény sajtó továbbra is következetesen a tömegtájékoztatás vagy tömegközlés fogalmát használja, jóllehet ez a kifejezésmód már tarthatatlan, hiszen ma már nem arctalan tömegeknek közlünk, és nem is egyoldalú tájékoztatásról, hanem kétoldalú párbeszédről van szó.

Ambrus Attila, a MÚRE elnöke, a Brassói Lapok főszerkesztője Keresztény szemlélet a világi sajtóban címmel tartott előadást, kiemelvén, hogy a világi sajtó egyharmadában van katolikus írás, ennél kisebb a mutató a protestáns írások esetében. További probléma az, hogy ezek az írások az olvasatlan oldalra kerülnek, ünnepek alkalmával gyakran felkérésre készülnek, ezért közhelyeket közölnek. Az egyházi írások sok esetben történelmi vonatkozásúak vagy tudósítások, így az evangelizálás nem valósulhat meg. Hogyan lehet a világi lapokban mégis „keresztényül” írni? A válasz, figyelembe véve a célközönség igényeit, az, hogy nem dogmákat kell közölni, hanem az Isten parancsai szerint kell írni. Hetente vagy havonta lehet vallási oldalt szerkeszteni. Ambrus Attila kiemelte: egy világi lap nem attól keresztény szemléletű, hogy papok, lelkészek felkérésre írnak bele vagy vannak egyházi oldalak is. Keresztény szemléletet tükröz a hír közlésének stílusa, lehet ugyanis bulvárszerűen vagy pedig tanítójelleggel tenni ezt. Keresztény szemléletet tükröz az erkölcstelenségek közlésének kiiktatása, hiszen ha egy lap efféle cikkeket lehoz, akkor mintegy hitelesíti a nem erkölcsös cselekedeteket.

Sarány István sajtótanácsos, Csíkszereda önkormányzatának munkatársa Toronyiránt Európában című könyvét mutatta be. Írásainak alapját Nyugat-Európában tett utazásai képezik. Bemutatóját képes, illetve szóbeli beszámolóval is kiegészítette. Scherer Zsolt magyarországi médiaszakértő Kényszerek és lehetőségek. A digitális médiatörvény címmel tartott előadást.
Az előadások, kérdésfelvetések után különböző vallási rovatok, egyházi értesítők szerkesztői mutatkoztak be és osztották meg negatív vagy pozitív tapasztalataikat. A kerekasztal beszélgetés résztvevői voltak: Laczkó-Dávid Anaklét OFM (Csíksomlyó Üzenete), Takács Éva (Hargita Népe), Darvas-Kozma József, (Szent Kereszt plébánia, Kisapostol), Rédai Botond (Csíki Hírlap), Molnár Melinda (Udvarhelyi Híradó, Székelyhon, katolikus.ro), László Rezső, aki arról számolt be, hogyan lehet a kereskedelmi rádió(k)ban keresztény műsorokat szerkeszteni.

Az összejövetel zárszava spontánul fogalmazódott meg: „Ebben a körben ülünk, különböző világi és keresztény lapoktól jöttünk, de nézzétek csak, mindannyian merrefelé (t.i. a feszületre) tekintünk!”
Dénes Gabriella (Vasárnap és Keresztény Szó)

A médianap előadói voltak:

Laczkó-Dávid Anaklét OFM (Csíksomlyó Üzenete), Takács Éva (Hargita Népe), Darvas-Kozma József, (Szent Kereszt plébánia, Kisapostol), Rédai Botond (Csíki Hírlap), Molnár Melinda (Udvarhelyi Híradó, Székelyhon, katolikus.ro), László Rezső (Szent Kereszt plébánia, Nyújtsd a kezed), Nyulas Terézia (Szent Kereszt plébánia), Bodó Márta és Dénes Gabriella (Vasárnap és Keresztény Szó), Sarány István, Ambrus Attila (MÚRE, Brassói Lapok), Scherer Zsolt (médiaszakértő), Szikora József és Gebauer Szabolcs (MAKÚSZ)

Valamint köszönjük a szervezésbéli segítséget Csúcs Máriának, Sárig Annamáriának és a Szent Kereszt plébánia valamennyi munkatárásnak és lakójának.

Dénes Gabriella (Vasárnap és Keresztény Szó)