Alapszabály

1. §

A szövetség neve: Magyar Katolikus Újságírók Szövetsége (a továbbiakban: szövetség).

2. §

A szövetség székhelye: 1118 Budapest, Himfy u. 9.

3. §

A szövetség bélyegzője: köriratban: Magyar Katolikus Újságírók Szövetsége.

Vízszintesen: 1991. Krisztus monogrammal.

4. §

A Magyar Katolikus Újságírók Szövetsége (továbbiakban: Szövetség) működési területe elsősorban Magyarország, de működését kifejti mindenhol, ahol magyar nyelven keresztény szellemben újságírás folyik. A szövetség nemzetközi szervezeteknél és nemzetközi szervezetek tagjaként is tevékenykedik.

5. §

(1) A Szövetség jogi személyiséggel rendelkező egyesület.

(2) A szövetség a Közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvényben meghatározottak alapján közhasznú szervezetként valósítja meg céljait. A Szövetség közhasznú jogállását a közhasznú szervezetként való nyilvántartásba vétellel szerzi meg.

A szövetség célja és működési köre

6. §

(1) A szövetség célja, hogy a tömegtájékoztatásban, az irodalomban és a közszereplés során a keresztény világnézet, hit és erkölcs alapján tagjai révén az igazság igényeinek megfelelően történjék a tájékoztatás a környezetről, hazánk életéről és a világ dolgairól.

(2) A Szövetség működése nyilvános.

7. §

(1) A Szövetség céljait azáltal igyekszik elérni tagjai révén, hogy azok a tömegtájékoztatásban, az irodalomban és a közszereplés során keresztény értékeket képviselnek.

(2) A Szövetség céljai megvalósítása érdekében

törekszik arra, hogy tagjai mind egyénileg, mind pedig közösen a tömegtájékoztatásban, az irodalomban és a közszereplés során az egyetemes emberi értékek alapján a magyar nemzeti érdekeket előmozdítani igyekezzenek;
törekszik arra, hogy tagjai hivatásukat minél magasabb színvonalon gyakorolják;
tagjai számára érdekképviseleti funkciót tölt be;
közös fellépéseket szervez és állásfoglalásokat tesz közzé.

(3) A Szövetség céljait nemzetközi kapcsolatok kiépítésével, tagjai szakmai képzésével és továbbképzésével is elő kívánja mozdítani.

(4) A Szövetség céljai megvalósítása érdekében azok gazdasági feltételeinek megteremtése végett gazdasági vállalkozási tevékenységet is folytat.

(5) Ugyanezen okokból a szövetség magánszemélyektől és jogi személyektől felajánlásokat fogadhat el és alapítványok kedvezményezettje is lehet.

(6) A Szövetség vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez.

(7) A Szövetség gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a létesítő okiratában meghatározott tevékenységére fordítja;

(8) A Szövetség közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.

(9) A szövetség a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. Törvényben (továbbiakban: Törvény) meghatározott közhasznú tevékenységet folytat, és nem zárja ki, illetve lehetővé teszi, hogy tagjain kívül más (szervezet, személy) is részesülhessen a közhasznú szolgáltatásaiból.

(10) A Szövetség a Törvényben meghatározott közhasznú tevékenység közül a társadalom és az egyén közös érdekeinek kielégítésére irányuló következő – a szervezet létesítő okiratában szereplő – cél szerinti tevékenységeket végzi, a Törvényben meghatározott számok szerint:

3. tudományos tevékenység, kutatás,

4. nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés,

5. kulturális tevékenység,

6. kulturális örökség megóvása,

10. gyermek- és ifjúságvédelem, gyermek- és ifjúsági érdekképviselet,

12. emberi és állampolgári jogok védelme,

13. a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségekkel, valamint a határon túli magyarsággal kapcsolatos tevékenység,

19. euroatlanti integráció elősegítése,

A szövetség tagsága

8. §

(1) A Szövetség tagja lehet az a nagykorú magánszemély, aki a szövetség céljait írásbeli nyilatkozattal vállalja, és akit – az alapító tagok kivételével – az elnökség és a választmány és/vagy az elnökség tagjai közül két tag ajánlása alapján a tagok sorába felvesz, ha hivatásos újságíróként, vagy az írott vagy az elektronikus sajtóban, szaksajtóban tevékenykedik vagy az ezekkel összefüggő területeken dolgozik.

(2) Jogi személy is tagja lehet a szövetségnek.

(3) A Szövetség tagjai számára sorszámmal ellátott, fényképes igazolványt állít ki.

9. §

Tiszteletbeli tag lehet az a magánszemély, aki a szövetség működési körébe tartozó területeken jelentős munkásságot fejtett ki. A tiszteletbeli tagság odaítéléséről az elnökség határoz.

10. §

Pártoló tag lehet az a magánszemély vagy jogi személy, aki vagy amely a szövetség céljaival egyetért és azokat anyagiakkal vagy más módon támogatja. A pártoló tagság kérdésében az elnökség határoz.

11. §

A tagdíj összegét és az ezzel egyenértékű, személyes hozzájárulást, valamint megfizetésének, illetve teljesítésének esedékességét az elnökség határozza meg.

12. §

Tagsági ügyben hozott határozat ellen a választmányhoz lehet fellebbezni.

A TAG JOGAI ÉS KÖTELESSÉGEI

13. §

A tag jogait a jelen alapszabályok és a törvény határozzák meg.

14. §

A tag kötelessége, hogy hűen kövesse a szövetség céljait, tartsa be a jelen alapszabályok rendelkezéseit, hajtsa végre a szövetség szerveinek határozatait és fizesse meg a tagdíjat, illetve teljesítse a személyes hozzájárulást.

A tagsági viszony megszűnése

15. §

(1) A Szövetségi tagság megszűnik:

kilépéssel,
törléssel,
kizárással és
a tag halálával.

(2) A Szövetség tagja kilépési szándékáról az elnökséget értesítheti. A tagsági viszony az értékesítés kézhezvételével megszűnik.

(3) Az elnökség törli annak tagságát, aki felszólítás ellenére nem fizeti meg a tagdíjat vagy nem teljesíti a személyes hozzájárulást.

(4) Az etikai bizottság a tagot a szövetség céljaival össze nem egyeztethető tevékenysége miatt az elnökség kezdeményezésére kizárhatja a szövetségből.

A szövetség szervezete

16. §

A szövetség szervei:

a közgyűlés,
a választmány,
az elnökség,
az elnök és alelnökök,
a főtitkár, titkárság,
a főtitkárhelyettes,
az etikai bizottság,
az ellenőrző bizottság és
munkabizottságok.

A szövetség szerveinek, valamint ezek tagjainak megválasztása titkos szavazással történik.

17. §

Közgyűlés

A közgyűlés a szövetség legfőbb szerve, amelynek hatáskörébe tartozik:

az alapszabályok megállapítása és módosítása
a szövetség más társadalmi szervezetekkel való egyesülésének, valamint feloszlásának kimondása
a szövetség megszűnése esetén döntés vagyonának hovafordításáról
a szövetség elnökének megválasztása
a választmány beszámolójának megvitatása
Az éves beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg a – Törvény 19.§ (3) bekezdése szerinti tartalommal összeállított – közhasznúsági jelentés elfogadása, az erre vonatkozó részletes rendelkezéseket a 22.§ tartalmazza

18. §

(1) A közgyűlés rendes ülésszakot évenként egyszer tart. Az elnökség vagy a tagok egyharmadának kérésére azonban bármikor össze kell hívni.

A közgyűlést az Elnök és a Főtitkár hívja össze, a meghívóban meg kell jelölni a napirendi pontokat. A meghívást írásban postai úton kell megküldeni, a meghívó elektronikus úton (email) is megküldhető, a napirendi pontokat ebben az esetben is tartalmaznia kell a meghívónak.

(2) A tagokat az ok és a cél, valamint a közgyűlés helyének, idejének és tárgysorozatának megjelölésével kell értesíteni úgy, hogy az értékesítés a kitűzött időpont előtt legalább 15 nappal megérkezzék a címzetthez.

(3) A közgyűlés határozatképes, ha a szavazati jogú tagok több mint fele jelen van.
A szavazás módja nyílt szavazás, kivéve az egyes tisztségviselők megválasztását, mely titkos szavazással történik. Határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. Határozatképtelenség esetén az egy hónapon belül összehívott újabb közgyűlés a megjelent tagok számára tekintet nélkül határozatképes lesz.

Az éves beszámoló elfogadásáról történő szavazás az általános határozathozatali szabályok szerint történik.

(4) A vezető szerv határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont], élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján

a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy

b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a társadalmi szervezet által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.

(5) A közgyűlésen jegyzőkönyvet kell vezetni, amelyet a közgyűlés elnöke és a közgyűlés által választott két tag hitelesíti.

A Szövetség közgyűlése a határozatairól olyan nyilvántartást vezet, amelyből a döntések tartalma, ideje, hatálya, a mellette és ellene szavazók számaránya, illetve nyílt szavazás esetén a személye megállapítható. A nyilvántartás vezetéséért az Elnök és a Főtitkár felel.

19. §

Választmány

(1) A választmányba a közgyűlés a szövetség minden tíz tagja után legalább egy tagot választ meg. A választmány megbízatása három évig tart. A választmány a közgyűlési ülésszakok közt a szövetség legfőbb irányító és ellenőrző szerve.

(2) A választmány hatáskörébe tartozik a jelen alapszabályokban másutt említetteken kívül:

az elnökség tagjainak, köztük a két alelnöknek, a főtitkárnak és a főtitkárhelyettesnek a megválasztása,
az etikai bizottság és az ellenőrző bizottság tagjainak és elnökének megválasztása,
az elnökség, az etikai bizottság és az ellenőrző bizottság tagjainak és elnökének beszámoltatása,
az elnökség, az etikai bizottság és az ellenőrző bizottság tagjainak és elnökének felmentése és – indokolt esetben – visszahívása,
döntés az elnökség határozatai ellen beadott fellebbezésekről,
döntés az etikai bizottság határozatai ellen beadott fellebbezésekről,
a szövetség évi költségvetésének megállapítása,
döntés a munkabizottságok kiküldetéséről,
döntés minden olyan kérdésben, amely nem tartozik a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe.

(3) A választmány félévenként egyszer ülésezik. Rendkívüli választmányi ülés azonban bármikor összehívható, ha azt a választmányi tagok egyharmada, az elnökségi tagok egyharmada, az etikai bizottság vagy az ellenőrző bizottság kéri.

(4) A választmányt az Elnök és a Főtitkár hívja össze. A meghívóban meg kell jelölni a napirendi pontokat. A meghívást írásban postai úton kell megküldeni, a meghívó elektronikus úton (email) is megküldhető, a napirendi pontokat ebben az esetben is tartalmaznia kell a meghívónak.

A Választmány akkor határozatképes, ha a szavazati jogú tagok több mint fele jelen van.
A szavazás módja nyílt szavazás, kivéve az egyes tisztségviselők megválasztását.

A Szövetség választmánya a határozatairól olyan nyilvántartást vezet, amelyből a döntések tartalma, ideje, hatálya, a mellette és ellene szavazók számaránya, illetve nyílt szavazás esetén a személye megállapítható. A nyilvántartás vezetéséért az Elnök és a Főtitkár felel.

(5) A választmány határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont], élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján

a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy

(6) A választmány eljárására egyebekben a közgyűlés eljárására vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

20. §

Elnökség és elnökségi ülés

(1) Az elnökség a szövetség ügyintéző és képviselő szerve. Nyolc tagból áll, akik közül egy elnök, kettő alelnök, egy főtitkár és egy főtitkár-helyettes.

(2) Az elnökség üléseit szükség szerint, de legalább negyedévenként tartja. Akkor határozatképes, ha legalább az elnökség tagjainak fele és még egy tag, azaz több mint a fele jelen van.

(3) Az Elnökség összehívásáról és levezetéséről az elnök gondoskodik. A meghívókat az elnök írja alá és küldi ki. Az ülés kitűzött időpontját legalább nyolc nappal megelőzően a meghívókat postai úton, email-en vagy más, az átvételt igazoló módon kell kiküldeni az elnökség részére. A meghívóban közölni kell a napirendi pontokat.

(4) A határozatképtelenség esetére ugyanazon napirenddel összehívott újabb elnökségi ülés helyét és időpontját az eredeti elnökségi ülés meghívójában lehet közölni. Az újabb ülés időpontja nem lehet előbb, mint a határozatképtelen ülés összehívását követő harmadik nap.

21. §

Elnökség üléseinek levezetése

(1) Az Elnökség ülésein jegyzőkönyvet kell vezetni, a jegyzőkönyvben az érdemi véleményeket és javaslatokat, a döntést támogatók és ellenzők számarányát, személyét, a meghozott határozatokat, a határozatok végrehajtásának módját és időpontját, valamint a végrehajtásért felelős személy megnevezését is rögzíteni kell.

(2) Az Elnökség döntéseit egyszerű többséggel, nyílt szavazással hozza meg.
A jegyzőkönyvet az Elnökségi ülés esetén az ülést levezető elnök és a jegyzőkönyv készítőjén kívül egy további elnökségi tag hitelesíti.

(3) A jegyzőkönyv mindenkori melléklete az Elnökség jelenlévő tagjainak és az ülésre meghívott személyeknek a névsorát feltüntető jelenléti ív, ezen dokumentumokat a vonatkozó (gazdálkodási) szabályoknak megfelelően kell irattározni és megőrizni.

(4) Az Elnökség üléseinek jegyzőkönyve alapján olyan külön nyilvántartást is kell vezetni, amelyből a döntés tartalmán, időpontján túlmenően a döntést támogatók és ellenzők számaránya, személye, a döntés végrehajtásáért felelős személy megnevezése a döntés hatálya és végrehajtásának módja egyaránt rögzítve van.

22. §

Közhasznúsági jelentés elfogadása és a döntések nyilvánossága

(1) Az éves beszámoló és az éves közhasznúsági jelentés előkészítéséért, elkészítésért az Elnök és Főtitkár felelős. Az éves beszámolót és éves közhasznúsági jelentést a Közgyűlés fogadja el.

(2) A közhasznúsági jelentés tartalmazza:

a) a számviteli beszámolót

b) a költségvetési támogatás felhasználását

c) a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást

d) a cél szerinti juttatások kimutatását

e) a központi költségvetési szervtől, az elkülönített állami pénzalaptól, a helyi önkormányzattól, a kisebbségi települési önkormányzattól, a települési önkormányzatok társulásától és mindezek szerveitől kapott támogatás mértékét

f) a közhasznú szervezet vezető tisztségviselőinek nyújtott juttatások értékét, illetve összegét

g) a közhasznú tevékenységről szóló rövid tartalmi beszámolót

(3) Az Szövetség, mint közhasznú szervezet beszámolói közlésének nyilvánossága – az 1997. évi CLVI. Tv. 7. § /2/ bekezdés d/ pontjára tekintettel – az alábbiak szerint kerül biztosításra:

a) A közhasznúsági jelentésbe és az éves beszámolóba bárki betekinthet és arról – saját költségére – másolatot készíthet.

b) A közhasznúsági jelentést és a gazdálkodás legfontosabb adatait, a tárgyévet követő évben, legkésőbb június 30-áig az Interneten keresztül (a www.makusz.hu címen) – ennek hiányában – az Új Ember c. országos hetilapban történő megjelentetéssel, továbbá a székhelyén történő kifüggesztéssel hozza nyilvánosságra.

c) A közgyűlés, a választmány és az elnökség döntéseit, valamint a működés módját, a szolgáltatások igénybevételének módját és a beszámolói közléseket a székhelyén történő kifüggesztéssel, illetve az Interneten történő megjelentetéssel hozza nyilvánosságra.

d) A közgyűlés, a választmány és az elnökség határozatait írásban, vagy személyes átadással közli az érintettekkel, amelyért az Elnök és a Főtitkár felelős.

23. §

Betekintés a Szövetség irataiba

(1) A Szövetség működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba a Szövetség elnökéhez intézett kérelem alapján bárki betekinthet, a személyiségi és adatvédelmi jogok védelmére vonatkozó jogszabályok betartásával. Az Elnök a betekintést korlátozhatja, adatvédelmi törvény sérelme vagy személységi jogsérelem esetén.

(2) Betekintés tekintetében – annak elutasítása esetén – az Etikai Bizottsághoz lehet fordulni kérelemmel, mely soron következő rendes ülésén dönt a kérelemről, egyszerű többséggel.

24. §

(1) Az elnökség gondoskodik a jelen alapszabályban foglalt rendelkezések, a közgyűlés és a választmány határozatainak végrehajtásáról, eljár mindazokban az ügyekben, amelyeket a törvény vagy a jelen alapszabályok nem utalnak a szövetség más szerveinek hatáskörébe.

(2) Az elnökség által tárgyalt ügyekben a szövetséget az elnök vagy akadályoztatása esetén az egyik alelnök, illetve az általuk megbízott elnökségi tag képviseli.

(3) Az elnökség által nem tárgyalt ügyekben, ha az elnökség meghallgatására nincs idő, és a késedelem a szövetségre jelentős hátránnyal járna, a szövetséget az elnök és az elnökség másik tagja együttesen képviseli. Kötelesek azonban az elnökséget erről utólag tájékoztatni.

25.§

Nyilvánosságra vonatkozó egyes külön rendelkezések

A Közgyűlés, a Választmány és az Elnökség ülése nyilvános.

26. §

Összeférhetetlenség az Elnökség és a Választmány egyes döntéseivel kapcsolatban

(1) Az elnökség és a választmány határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont], élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján

a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy

27. §

Elnök jogai és kötelességei

(1) Az elnök a jelen alapszabályokban másutt említetteken kívül:

a) összehívja a közgyűlés, a választmány rendes és rendkívüli üléseit, valamint az elnökség üléseit, figyelemmel az ott meghatározott külön szabályokra /20.§ 3) bekezdés/,

b) elnököl a közgyűlés, a választmány és az elnökség ülésein.

28. §

Az alelnökök közül az egyik az elnökség döntése alapján mindenben helyettesíti az elnököt, ha ő akadályoztatva van jogai gyakorlásában és kötelességei teljesítésében.

29. §

Főtitkár

(1) A főtitkár a szövetség ügyvitelét végzi, illetve a titkárság útján gondoskodik annak elvégzéséről.

(2) Az ügyviteli teendők elvégzéséért az elnökség tiszteletdíjat állapít meg.

(3) A szövetség szerveinek ügyviteléről a főtitkár ügyrendet készít, amit a választmány hagy jóvá.

30. §

Etikai Bizottság

(1) Az Etikai Bizottság a Szövetség – más szerveitől vagy tisztségviselőitől – független ellenőrző szerve. Feladata az, hogy figyelemmel kísérje és ellenőrizze a szövetség tagjainak és elnökségének tevékenységét, az Ellenőrző Bizottság hatáskörébe tartozó tevékenység kivételével. Ezen tevékenysége során döntésben utasítani, befolyásolni más szerv vagy személy által tilos.

(2) Ha az elnökség határozata vagy intézkedése ellentétes az alapszabállyal, bármely tag az Etikai bizottsághoz fordulhat a határozat vagy intézkedés megtámadása iránt.

(3) Az Etikai Bizottság hatásköre különösen:

Ellenőrzi az Szövetség működését. Ennek során a vezető tisztségviselőktől jelentést, a Szövetség munkavállalóitól pedig tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, továbbá a Szövetség könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja.
Az Etikai Bizottság Elnöke vagy tagja az Elnökség és a Választmány ülésén tanácskozási joggal részt vehet, illetve részt vesz, ha jogszabály vagy az Alapszabály így rendelkezik.
Köteles az Elnökséget és a Választmányt tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy

ca/. a Szövetség működése során olyan jogszabálysértés vagy a Szövetség érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény /mulasztás/, magatartás történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezetőszerv döntését teszi szükségessé;

cb/. a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel.

(4) Az Elnökséget és a Választmányt az Etikai Bizottság indítványára – annak megtételétől számított 30 napon belül – össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén az Elnökség és a Választmány összehívására az Etikai Bizottság jogosult, amelyet az Elnök képvisel.

(5) Ha az Elnökség és a Választmány a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, az Etikai Bizottság köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet.

(6) Az Etikai Bizottság elnöke vagy tagja, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, ha ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.

(7) Az Etikai Bizottság hivatalból is eljárhat az elnökség határozatainak vagy intézkedéseinek megtámadása érdekében.

Az Etikai Bizottság határozata ellen a Választmányhoz lehet fellebbezni, tizenöt napon belül. A Választmány által így felülvizsgált határozatot az Etikai Bizottság nem vizsgálhatja ismét felül, az ellen kizárólag a törvényességi felügyeletet ellátó szervnél lehet jogorvoslatot kérni.

(8) Az etikai bizottság elkészíti saját eljárásának szabályait, amit a Választmány hagy jóvá, erre is megfelelően kell alkalmazni a (6) bekezdés rendelkezéseit.

(9) Az etikai bizottság öt tagból áll. Tagjai megbízatásuk ideje alatt a Szövetség más szerveiben tisztséget nem tölthetnek be.

(10) Az Etikai Bizottság szükség szerint, de félévente legalább egy alkalommal ülésezik. Az etikai bizottságot annak elnöke hívja össze. A meghívóban meg kell jelölni a napirendi pontokat, tárgyalásra kerülő ügyeket. A meghívást írásban postai úton kell megküldeni, a meghívó elektronikus úton (email) is megküldhető, a napirendi pontokat ebben az esetben is tartalmaznia kell a meghívónak. Az etikai bizottság akkor határozatképes, ha a tagjainak (ideértve az elnököt is) több mint fele jelen van. A szavazás módja nyílt szavazás.

A Etikai bizottság a határozatairól olyan nyilvántartást vezet, amelyből a döntések tartalma, ideje, hatálya, a mellette és ellene szavazók számaránya, illetve nyílt szavazás esetén a személye megállapítható. A nyilvántartás vezetéséért az Etikai Bizottság Elnöke felel.

31. §

Ellenőrző Bizottság

(1) Az Ellenőrző Bizottság a Szövetség gazdálkodásának és pénzügyeinek – a Szövetség más szerveitől vagy tisztségviselőitől – független ellenőrző szerve. Ellenőrzi a szövetség gazdasági és vállalkozási tevékenységét. Ellenőrző tevékenységét folyamatosan végzi, ezen tevékenysége során döntésben utasítani, befolyásolni más szerv vagy személy által tilos.

(2) Az Ellenőrző Bizottság hatásköre különösen:

Ellenőrzi a Szövetség gazdálkodását. Ennek során a vezető tisztségviselőktől jelentést, a Szövetség munkavállalóitól pedig tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, továbbá a Szövetség könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja.
Ellenőrző Bizottság Elnöke vagy tagja az Elnökség és a Választmány ülésén tanácskozási joggal részt vehet, illetve részt vesz, ha jogszabály vagy az Alapszabály így rendelkezik
Köteles az Elnökséget és a Választmányt tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy

cb/. a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel.

(3) Az Elnökséget és a Választmányt az Ellenőrző Bizottság indítványára – annak megtételétől számított 30 napon belül – össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén az Elnökség és a Választmány összehívására az Ellenőrző Bizottság jogosult.

(4) Ha az Elnökség és a Választmány a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, az Ellenőrző Bizottság köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet.

(5) A Felügyelő Bizottság elnöke vagy tagja, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, ha ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.

(6) Az Ellenőrző Bizottság Köteles minden év végén a gazdasági ügyvitelt, a pénz- és vagyonkezelést részletesen megvizsgálni és a vizsgálat eredményéről a választmánynak, illetve a közgyűlésnek jelentést tenni.

(7) Az ellenőrző bizottság három tagból áll, akiknek közgazdasági vagy számviteli végzettséggel/képesítéssel vagy ilyen munkakörben szerzett gyakorlattal kell rendelkezniük.

(8) Az ellenőrző bizottság is kezdeményezheti az etikai bizottságnál az elnökség határozatának vagy intézkedésének megtámadását.

(9) Az Ellenőrző Bizottság szükség szerint, de évente legalább két alkalommal ülésezik.

(10) Az Ellenőrző Bizottság szükség szerint, de félévente legalább egy alkalommal ülésezik. Az ellenőrző bizottságot annak elnöke hívja össze. A meghívóban meg kell jelölni a napirendi pontokat, tárgyalásra kerülő ügyeket. A meghívást írásban postai úton kell megküldeni, a meghívó elektronikus úton (email) is megküldhető, a napirendi pontokat ebben az esetben is tartalmaznia kell a meghívónak. Az ellenőrző bizottság akkor határozatképes, ha a tagjainak (ideértve az elnököt is) több mint fele jelen van. A szavazás módja nyílt szavazás.

A Ellenőrző bizottság a határozatairól olyan nyilvántartást vezet, amelyből a döntések tartalma, ideje, hatálya, a mellette és ellene szavazók számaránya, illetve nyílt szavazás esetén a személye megállapítható. A nyilvántartás vezetéséért az Ellenőrző Bizottság Elnöke felel.

32.§

Az Elnökségre, Választmányra, Etikai és az Ellenőrző Bizottságra
vonatkozó összeférhetetlenségi rendelkezések

(1) Nem lehet az Elnökség és Választmány, elnöke vagy tagja aki

Az Etikai és az Ellenőrző bizottság elnöke vagy tagja
Az Elnök nem lehet a Választmány Elnöke
A Választmány Elnöke nem lehet az Elnökség tagja
Az a)-c) pontban meghatározott személyek közeli hozzátartozója (Ptk 685.§ b) pont).

(2) Nem lehet Etikai és az Ellenőrző bizottság elnöke vagy tagja, illetve szakértője, könyvvizsgálója aki

Az Etikai Bizottság elnöke vagy tagja az Ellenőrző Bizottságnak, míg az Ellenőrző Bizottság elnöke vagy tagja az Etikai Bizottságnak nem lehet elnöke vagy tagja
Az d) pontban meghatározott személyek közeli hozzátartozója (Ptk 685.§ b) pont).

(3) Nem lehet az Elnökség és Választmány, Etikai és az Ellenőrző bizottság elnöke vagy tagja, illetve szakértője, könyvvizsgálója aki

A közhasznú szervezettel a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik
A közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül, kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és a társadalmi szervezet által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatást
Olyan közhasznú szervezetnél töltött be – annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig – vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki.
Az g)-i) pontban meghatározott személyek közeli hozzátartozója (Ptk 685.§ b) pont).

(4) A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.

Budapest, 2006. június 30.

Alapszabály

Szövetségünk